Ha a bíróság komolyan veszi a jogot, abból kell kiindulnia, hogy mi a helyes és mi nem az. Az pedig, hogy mi felel meg a tudomány követelményeinek, azaz mi a helyes, és mi nem az, tudományos, nem jogi kérdés – mondta lapunk kérdésére válaszolva Lővétei István alkotmányjogász, aki hétfő este már a Hír Tv Rájátszás című műsorában sejteni engedte, nem látja sok értelmét annak, hogy a leköszönt államfő bírósági jogorvoslatot kérjen kisdoktorijának visszavonásával kapcsolatban.

Mindenkinek jogában áll az őt érintő közigazgatási, hatósági és más, például az egyetemi testületek döntésével szemben is bírói jogorvoslatot kérni – így szól a törvény. Más kérdés, hogy Schmitt esetében abban, hogy megfelel-e a doktori értekezése a tudományos követelményeknek, az tudományos értékű munka-e vagy sem, olyan tudományos kérdés, amelyet bíróság nem vizsgálhat felül, ahogy – miként egy nevének mellőzését kérő másik jogász mondta kérdésünkre – Newton törvényeit sem lehet bíróság előtt megtámadni. Pontosabban lehet, csak értelme nincsen.

Schmitt ugyanakkor jogorvoslatot kérhet a tudományos fokozata elvétele során szerinte elkövetett esetleges eljárási hibák miatt. Azonban akkor sem valószínű, hogy visszakapja a doktoriját, mivel – ha történtek volna is eljárási hibák – az alapkérdésben, miszerint megfelel-e a tudományos követelményeknek a dolgozat, nem a bíróság, hanem a tudományos élet képviselői jogosultak kimondani a végső szót.

Lővétei arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy a bíróság pusztán eljárási hibákra tekintettel visszaadja Schmitt kisdoktoriját, azt felelte, ilyen jogorvoslati eljárásra még nem volt példa Magyarországon, de ő személy szerint nem tart valószínűnek egy ilyen döntést.