Nesze, Deutsch Tamás, itt a címlapod!
Mert az rendben van, hogy vannak az "irtózatos gecik", amint azt Deutsch képviselő twitterileg tudomásunkra hozta, vagy ami ennél százszorta rosszabb, ott van még a Gyurcsány is; az effajta kijelentések politikusoktól szinte természetesek. Kivált, mert az Európa Parlamentben helyet foglaló képviselő azt is írhatta volna az információközlő csatorna vélt szellemiségének megfelelően, hogy őszödi köcsög, húzzál te a jó édes kurva nénikédbe, de ez azért még az ő cizellált lelkivilágának is sok lett volna.
Maradt hát a "menj a picsába" fordulat, amelyet Deutsch Tamás a magyar nyelv ápolásáért jelentős erőket mozgósító Schmitt Pál védése okán pötyögött a gépbe a káromkodós (pfuj!) Ferivel szemben.
Deutsch Tamásnak nehéz napjai vannak, és meg kell érteni őt, példázatait. Senki nem pöckölgeti az orrát azóta, hogy kiküldték Brüsszelbe, és bár klubelnökként olykor hazajön MTK-karate-szakosztályt alakítani, másnap szomorúan konstatálja: megint nem történt semmi, sehol, ugye, egy kibaszott címlap.
Mondjuk, karate-szakosztállyal nyilván nem is lehet, miként Deutsch EU-s munkáiról sincs nagyon mit beszélni, legalábbis nem árasztotta el a közvéleményt aktuális módosító-indítványok gyújtó hangulatú elemzésével.
Na de a Stohl Buci, az más. Ezért már érdemes izzítani a klaviatúrát, pláne, hogy kedv van hozzá, és idő is mint a tenger. Az EU nem EU, ha efféle sorsfordító kérdéssel Deutsch Tamás nem foglalkozik, főként, hogy az a butus Sváby egy bulvárlapnak nyilatkozva kiállt a barátjáért, ami ezen a szinten már bőséggel elegendő ok egy mélyanalízisbe burkolt abcúgozásért. Egy kis "irtózatos gecizés", egy kis Stohl Buci featuring Sváby András, s tessék: már lehet is mindent félretolva betrappolni a Frizbibe.
A magyar politika sikerekben, feleségekben gazdag, professzionalizált Mekk Elekje újfent a középpontban lehetett, s beszélhetett e valamennyiünket kínzó, mi több, az emberekkel kötött szerződés alapján föltétlenül reflexióért kiáltó kérdésről. Sőt: már hiányzott is nekünk ő, minden probléma megoldója; az első Orbán-kormány FIFA-MLSZ-ügyileg legföljebb világszerte kinevetett, gyógyszerek hatására cselekedő sportminisztere, a csekély ötmilliárd forintos, csak véletlenül használhatatlan beléptetőrendszer atyja, a sarki újságos által többször is élesen megfigyelt polgár.
Na de hát: végtére is szabad olyat csinálni, amilyet a Stohl Buci? Nem, valóban nem szabad, az embernek betépve is maradjon meg a józan esze, és sose csináljon hülyeséget, éppen úgy, mint a közismerten mindig példaértékű életet folytató Deutsch Tamás.
És most csak remegni lehet, ki lesz a következő, ha a szinkronkorcsolyázó-részleg felavatása sem hozza el az áttörést. Bakácsról valamit? Nos, bazdmeg?
