A 2014. évi országgyűlési választások időpontjának kitűzésével hatályba lép az új népszavazási törvény, amely jelentősen megnehezíti az országos népszavazási kérdések benyújtását, és megszünteti az országos népi kezdeményezést. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság Szabadságjogokért közös közleményében hívja fel a figyelmet arra, hogy az új szabályozás gyengíti a politikai részvételi jogokat és a demokráciát.

Míg korábban saját országos népszavazási kezdeményezését bárki önállóan benyújthatta, az új törvény értelmében a kezdeményezés benyújtásához előzetesen legalább húsz támogató aláírását is meg kell szerezni. A népszavazásra szánt kérdésekkel kapcsolatos követelmények kiegészültek egy újabbal: az nem tartalmazhat szeméremsértő, vagy más módon megbotránkoztató kifejezést.

A választópolgárnak tehát a népszavazásra szánt kérdés megfogalmazásakor a nyomdafesték tűrőképességére is tekintettel kell lennie. Sőt, az új törvény alapján az is vizsgálható, hogy a benyújtott kezdeményezés „az országos népszavazás alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétesnek” bizonyul-e. Amennyiben ezen gumikategória alapján úgy találják, hogy igen, akkor a kezdeményezés elutasítható, amivel szemben nincs jogorvoslat – hangsúlyozzák a jogvédők. Az elutasított kérdés ezt követően csak másodszori benyújtás esetén kerülhet a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére.

Emellett az új törvény eltörli az elmúlt évtizedekben kipróbált és bevált jogintézményt, az országos népi kezdeményezést. A rendszerváltás óta népi kezdeményezésnek köszönhetően tárgyalta az országgyűlés a kötelező sorkatonai szolgálat, az állatkínzás büntethetősége, a hozzátartozókat megillető ápolási díj, a művi meddővé tétel vagy akár saját feloszlásának kérdését.

A 2010–2014-es parlamenti ciklusban országos népi kezdeményezés sikere nyomán lett önálló büntető törvénykönyvi tényállás a családon belüli erőszak. Mindezekre a jogvédők szerint nem került volna sor, ha a szabályozás olyan lett volna, mint amilyen hamarosan hatályba lép.

A választópolgárok nem veszik minden esetben komolyan a politikai részvételi jogaikat – ismerik el –, hiszen közismertek azok a kezdeményezések, amelyek a politika kifigurázásáról szólnak, mint például az ingyen sör kérdéséről szóló népszavazási ötlet. A polgárok megregulázásának szándéka azonban nem igazolja a népszavazási kezdeményezések benyújtásának megnehezítését és a politikai részvételi jogok korlátozását.

A komolytalan kérdések kezelésére maga a demokrácia biztosít megfelelő eszközöket: valószínűtlen, hogy kétszázezer választópolgár támogatna aláírásával hasonló kezdeményezéseket, amennyiben mégis ez történne, úgy ez a szándékuk – súlyát tekintve – ugyanannyira fontos, mint egy kisebb párt támogatása az országgyűlési választáson.

Az országos népi kezdeményezés kapcsán említett példák pedig azt mutatják, hogy a választók tudatosan és felelősségteljesen is képesek formálni a politikai napirendet. Erre a jelek szerint a politikának nincs igénye Magyarországon, miközben a gumikategóriák használata a közvetlen demokrácia hatalmi érdekből történő korlátozását is lehetővé teszi – állítják a civilek.

Amíg Magyarországon az állampolgári részvételi jogok további korlátozása van napirenden, addig máshol, régi és új demokráciákban, az elektronikus népi kezdeményezés, azaz az e-petíciós jog, illetve a népszavazás elektronikus kezdeményezése vagy akár lebonyolítása tárgyában folynak komoly társadalmi viták, sőt találkozunk gyakorlati alkalmazásokkal is. Azaz a jogvédők szerint nemcsak a jogszűkítésről, hanem a joggyakorlás komfortosabb és olcsóbb formáiról is beszélgethetnénk.