Népszavazás lehet a nyugdíjról

Hitelesítette az Országos Választási Bizottság azt a népszavazási kérdést, amely arra irányul, hogy 40 év szolgálati idő után igénybe vehető legyen az öregségi nyugdíj a nyugdíj csökkentése nélkül. Akár lesz végül népszavazás, akár nem, a jelenlegi magyar kormánynak és a leendő kabineteknek enélkül is főhet a feje a nyugdíjak miatt.

Hitelesítette az Országos Választási Bizottság (OVB) pénteki ülésén azt a népszavazási kérdést, amely arra irányul, hogy 40 év szolgálati idő után igénybe vehető legyen az öregségi nyugdíj a nyugdíj csökkentése nélkül. A testület ugyanilyen tartalmú országos népi kezdeményezést is hitelesített.

Kiss Béla, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke népszavazást kezdeményezett a következő kérdéssel: "Egyetért-e Ön azzal, hogy 40 év szolgálati idő megléte után az öregségi nyugdíj - az öregségi nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül -, a nyugdíj csökkentése nélkül, az eredményes népszavazást követő év január 1. napjától igénybe vehető legyen?"

Az OVB ülésén Litresits András (MSZP) delegált a kérdés hitelesítése mellett érvelt, arra hivatkozva, hogy a kérdés egyértelmű, és nem tartozik a tiltott tárgykörbe, és Pozsár-Szentmiklósy Zoltán választott tag is azt hangsúlyozta, hogy a kérdés nincs direkt kapcsolatban a költségvetéssel. Bordás Vilmos, az OVB elnöke szerint azonban a kérdés nem hitelesíthető, mert érinti a költségvetést, az pedig a népszavazás szempontjából tiltott tárgykör. Az OVB végül 4:3 arányban hitelesítette a népszavazási kérdést.

Kiss Béla ugyanilyen tartalmú országos népi kezdeményezést is benyújtott az OVB-hez, az a kérdés így hangzott: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg, hogy 40 év szolgálati idő megléte után az öregségi nyugdíj - az öregségi nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül -, a nyugdíj csökkentése nélkül, az eredményes népszavazást követő év január 1. napjától igénybe vehető legyen?" Az OVB ennek a kérdésnek a hitelesítését egyhangúlag támogatta. Az OVB határozatai ellen az Alkotmánybíróságnál lehet jogorvoslattal élni.

Akár lesz végül népszavazás, akár nem, a jelenlegi magyar kormánynak és a leendő kabineteknek enélkül is főhet a feje a nyugdíjak maitt. Az azonban bebizonyosodott, hogy a Bajnai Gordon vezette kormány nagy szívességet tett utódjának, amikor a nyugdíjreform keretében úgy rendelkezett, hogy 2022-ig fokozatosan 65 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt. Így a jelenlegi magyar kormány szinte ölbe tett kézzel nézheti azt az egyre élesebb vitát, amely az EU-ban zajlik a tagállamok nyugdíjrendszereiről.

A jelenlegi helyzet ugyanis gyakorlatilag fenntarthatatlan. Ha semmi nem változik, akkor szinte bizonyos, hogy 2060-ra kétszer annyi nyugdíjas lesz az unió területén, mint amennyi aktív munkavállaló. Az Európai Bizottság épp ezért ajánlásokat tett közzé, amelyek mind-mind egy irányba hatnak: fel kell emelni a korhatárt. Azon folyik a polémia, hogy egységes szabályozást alakítsanak-e ki az unióban. Persze, korhatáremelés ide vagy oda, az Orbán-kormány sem dőlhet hátra. Magyarországon a nyugdíjkorhatár ugyanis jelenleg 62 év. A „kiskapuk", vagyis a korai nyugdíjazás rugalmas feltételei és az előre hozott nyugdíj lehetősége miatt azonban a munkaerő-piac végleges elhagyásának átlagéletkora 58 év alatt van. Azt, hogy miként lesz a 62-ből 58, és fenntartható-e a magyar nyugdíjrendszer, elolvashatja összeállításunkban.

 

 

Tapasztalt kezek
Tapasztalt kezek
Belföld
2010.07.30 17:12

Ajánlott cikkek

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
televízió

Rekordpontszámmal nyert Petruska

Lezajlott az utolsó elődöntő is szombaton az Eurovíziós Dalfesztivál magyar nemzeti válogatóversenyén Petruska győzelmével, aki saját dalával még az egymásnak rendre, de időnként önmaguknak is ellentmondóan szavazó zsűritagok tetszését is elnyerte.
Vélemény
NOL Piactér