Népszavazás lehet a nyugdíjról

Hitelesítette az Országos Választási Bizottság azt a népszavazási kérdést, amely arra irányul, hogy 40 év szolgálati idő után igénybe vehető legyen az öregségi nyugdíj a nyugdíj csökkentése nélkül. Akár lesz végül népszavazás, akár nem, a jelenlegi magyar kormánynak és a leendő kabineteknek enélkül is főhet a feje a nyugdíjak miatt.

Hitelesítette az Országos Választási Bizottság (OVB) pénteki ülésén azt a népszavazási kérdést, amely arra irányul, hogy 40 év szolgálati idő után igénybe vehető legyen az öregségi nyugdíj a nyugdíj csökkentése nélkül. A testület ugyanilyen tartalmú országos népi kezdeményezést is hitelesített.

Kiss Béla, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke népszavazást kezdeményezett a következő kérdéssel: "Egyetért-e Ön azzal, hogy 40 év szolgálati idő megléte után az öregségi nyugdíj - az öregségi nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül -, a nyugdíj csökkentése nélkül, az eredményes népszavazást követő év január 1. napjától igénybe vehető legyen?"

Az OVB ülésén Litresits András (MSZP) delegált a kérdés hitelesítése mellett érvelt, arra hivatkozva, hogy a kérdés egyértelmű, és nem tartozik a tiltott tárgykörbe, és Pozsár-Szentmiklósy Zoltán választott tag is azt hangsúlyozta, hogy a kérdés nincs direkt kapcsolatban a költségvetéssel. Bordás Vilmos, az OVB elnöke szerint azonban a kérdés nem hitelesíthető, mert érinti a költségvetést, az pedig a népszavazás szempontjából tiltott tárgykör. Az OVB végül 4:3 arányban hitelesítette a népszavazási kérdést.

Kiss Béla ugyanilyen tartalmú országos népi kezdeményezést is benyújtott az OVB-hez, az a kérdés így hangzott: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg, hogy 40 év szolgálati idő megléte után az öregségi nyugdíj - az öregségi nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül -, a nyugdíj csökkentése nélkül, az eredményes népszavazást követő év január 1. napjától igénybe vehető legyen?" Az OVB ennek a kérdésnek a hitelesítését egyhangúlag támogatta. Az OVB határozatai ellen az Alkotmánybíróságnál lehet jogorvoslattal élni.

Akár lesz végül népszavazás, akár nem, a jelenlegi magyar kormánynak és a leendő kabineteknek enélkül is főhet a feje a nyugdíjak maitt. Az azonban bebizonyosodott, hogy a Bajnai Gordon vezette kormány nagy szívességet tett utódjának, amikor a nyugdíjreform keretében úgy rendelkezett, hogy 2022-ig fokozatosan 65 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt. Így a jelenlegi magyar kormány szinte ölbe tett kézzel nézheti azt az egyre élesebb vitát, amely az EU-ban zajlik a tagállamok nyugdíjrendszereiről.

A jelenlegi helyzet ugyanis gyakorlatilag fenntarthatatlan. Ha semmi nem változik, akkor szinte bizonyos, hogy 2060-ra kétszer annyi nyugdíjas lesz az unió területén, mint amennyi aktív munkavállaló. Az Európai Bizottság épp ezért ajánlásokat tett közzé, amelyek mind-mind egy irányba hatnak: fel kell emelni a korhatárt. Azon folyik a polémia, hogy egységes szabályozást alakítsanak-e ki az unióban. Persze, korhatáremelés ide vagy oda, az Orbán-kormány sem dőlhet hátra. Magyarországon a nyugdíjkorhatár ugyanis jelenleg 62 év. A „kiskapuk", vagyis a korai nyugdíjazás rugalmas feltételei és az előre hozott nyugdíj lehetősége miatt azonban a munkaerő-piac végleges elhagyásának átlagéletkora 58 év alatt van. Azt, hogy miként lesz a 62-ből 58, és fenntartható-e a magyar nyugdíjrendszer, elolvashatja összeállításunkban.

 

 

Tapasztalt kezek
Tapasztalt kezek
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.