A testület a három kérdést 5:4 arányban hitelesítette, így (amennyiben nem érkezik a hitelesítéssel szemben jogorvoslat az Alkotmánybírósághoz) elindulhat az aláírásgyűjtés.

A kezdeményezőknek 200 ezer aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy a kérdésekben az Országgyűlés népszavazást rendeljen el. Érvényes és eredményes népszavazás esetén a parlamentnek a kérdés többségi támogatásának megfelelő törvényt kell alkotnia.

Az első hitelesített kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a katyni vérengzés áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a katyni vérengzés tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?".

A másik két kérdés a fentihez hasonló, ám azokban a katyni vérengzés áldozatai helyett a vörös khmerek által elkövetett népirtás áldozatait, a harmadik pedig a Molotov-Ribbentrop-paktum miatt áldozatul esett finnek, észtek, lettek, litvánok, lengyelek, fehéroroszok, ukránok és románok emlékét védené.

(A szovjet titkosszolgálat 1940-ben 22 ezer lengyel tisztet és civilt mészárolt le a Szmolenszkhez közeli Katynban. Kambodzsában a maoista vörös khmerek uralma idején, 1975-1979 között a lakosság egynegyede esett népirtás áldozatául: 1,7 millió embert gyilkoltak meg. A német-szovjet megnemtámadási szerződést, közkeletű nevén Molotov-Ribbentrop-paktumot 1939. augusztus 23-án írta alá Vjacseszlav Mihajlovics Molotov és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A szerződés titkos záradéka egyebek között Lengyelország felosztásáról rendelkezett, újjárendezte a kelet-európai befolyási övezeteket.)