Akik ezen az úton elindultak, a teljes bizonytalanságba mentek, köztük gyerekek, akik nem nőhettek fel, családtagok, akik nem láthatták többé egymást, és idős emberek, akiknek nem adatott meg a méltó halál – emlékeztetett Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a magyarországi zsidók 1944. május 13-i deportálására utalva hétfőn. Lomnici jelezte: sokan tétlenül nézték, hogy mi történik, s kevesebben voltak azok, akik az elhurcoltak segítségére siettek.

Akkor mintegy 2500 embert indítottak útnak Magyarországról az ausztriai – Bécs melletti – Srasshofban létesített gyűjtőtáborba, akik közül legalább ezren soha nem tértek vissza. A nemzeti zarándoklat a Petrasovits Anna vezette Ács Városért Társaság kezdeményezésére, a Holokauszt Emlékközpont, a Mazsihisz, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a keresztény egyházak részvételével szerveződött, s a rendezvény fővédnöke Lomnici Zoltán korábbi főbíró lett.

A tragikus esemény 69. évfordulója alkalmából tegnap reggel mintegy háromszáz zarándokot szállító különvonat indult el Budapestről, és őket az izraelita, a katolikus és a református egyház képviselői bocsátottak útra. A vonat egy percre megállt Tatabányán, Komáromban, Ácson, Győrött, Mosonmagyaróvárott és Hegyeshalomban – ezektől a településekről is hurcoltak el zsidókat –, ahol az önkormányzat képviselői feltűzték a zarándoklat zászlaját.

A különvonaton mintegy háromszázan utaztak a bécsi elővárosba, és ott az egykori gyűjtőtábor helyét őrző emlékműnél az elhurcoltakra – többek között Magyarország bécsi és Izrael, valamint Ausztria budapesti nagykövetének részvételével – ökumenikus istentisztelettel is megemlékeztek.

A zarándokvonat ezt követően hétfő este visszatért Budapestre.