Rogán: nem nekünk van dolgunk javítani
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője volt az első napirend előtti felszólaló „Összetartozásunk feltétele” címmel. Ebben többek között arról beszélt, hogy az Országgyűlés üléstermében is sokan vannak azok, akiknek a családját a trianoni döntés szétszakította.
Harrach emlékeztetett: korábban volt olyan időszak, amikor Trianonról beszélni sem lehetett, a határon átívelő nemzetegyesítésre csak a rendszerváltás után került sor; amely folyamatot a jelenlegi kormány fejezett be. A KDNP képviselője szerint senkit sem lehet kizárni az összetartozásból, de az is igaz, hogy „mindenki magát ki tudja zárni ebből”.
Rétvári: A lengyel népen túl csak a magyar bizonyította azt, hogy képes fennmaradni
Harrach szerint a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali internetes újságok kommentjeiben forrongó indulatokat olvasni, amelyekből hiányzik a jó szándék. A kereszténydemokrata politikus szerint a ma „ünnepelt” törvény (ekkor Novák Előd bekiabált, hogy „nem ünnepelünk”, ezt Harrach javította is, mondván nem Trianont, hanem az összetartozást ünnepelik), a nemzeti együttműködést jelképezi.
Rétvári Bence közigazgatási államtitkár reagált a felszólalásra a kormány részéről. Megismételte, hogy a nemzeti összetartozásból senki nem zárható ki, vannak viszont, akik kizárják belőle magukat. Rétvári hangsúlyozta: sokan – még Brazíliából is – képesek voltak délelőtt tizenegy órára beérni, de a szocialisták tüntetőleg nincsenek jelen az ülésteremben, és csak most „szállingóznak” be a patkóba. Szerinte ez őket minősíti.
Rétvári ezt követően a kettős állampolgárság megadásának fontosságáról és annak sikerességéről beszélt. Az államtitkár szerint a lengyel népen túl csak a magyar bizonyította azt, hogy képes minden nehézség ellenére fennmaradni.
A második napirend előtti felszólaló Szabó Tímea LMP-s képviselő volt. Az ökopárti politikus „A nemzeti összetartozás és a temerini fiúk” címmel mondott beszédében többek között úgy fogalmazott: a trianoni döntés a mai napig családi traumák okozója. Szabó Tímea hangsúlyozta, hogy az LMP együtt érez minden vesztességgel, de az összetartozás jegyében inkább a jövőbe kell tekinteni.
Elmondta, hogy a napokban ismét meglátogatta az immár nyolc éve börtönben ülő „temerini fiúkat”. Rámutatott, hogy a háborús bűnökért elítélt szerb háborús bűnösök kevesebb büntetést kaptak, mint a szerb drogkereskedővel verekedésbe keveredett magyar fiúk.
Szabó Tímea elmondta, hogy a fiúk korábban egy börtönben voltak, mára azonban néhányukat áthelyezték a legsúlyosabb bűncselekményeket elkövetett bűnözők közé. Utóbbiak – Szabó szerint – rossz körülmények között élnek, egyikük zárkatársa magyargyűlölő.
Szabó Tímea: Lépjen fel a kormány aktívabban a „temerini” fiúk érdekében
„Ezek a fiúk sohasem fogják már feldolgozni az őket ért traumát” – fogalmazott az LMP képviselője. Szabó Tímea hozzátette: arra kérik a kormányfőt és az államfőt, hogy az új szerb államvezetéssel várható egyeztetéseik során aktívabban képviseljék a temerini fiúk érdekeit. „Mutassuk meg, hogy nálunk nincsenek baloldali és jobboldali emberi jogok. A huszonegyedik században ez jelenti a nemzeti összetartozást” – fejezte be szónoklatát.
Németh Zsolt külügyi államtitkár reagált a kormány részéről. A fideszes politikus elmondta: valóban indokolt a nemzeti összetartozás napján ezekről a kérdésekről is szót ejteni. Németh hangsúlyozta, hogy a magyar diplomácia kiemelten kezeli a temerini fiúk ügyét.
„Noha nem vonjuk kétségbe a szerb igazságszolgáltatás függetlenségét, szerintünk is aránytalan ítélet született, ezért támogatjuk a kegyelmi kérvényeket és a hozzá kapcsolódó aláírásgyűjtést” – tette hozzá. Németh államtitkár elmondta még: minden atrocitást elítél a magyar kormány, így a legújabb vajdasági támadásokat és verekedéseket is.
Szávay István, a Jobbik képviselője „Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás!” címmel tartott napirend előtti szónoklatot. Ebben előbb megemlékezett a trianoni döntésről és annak tragédiájáról, hangsúlyozva: minden mai gondunk – a „kommunisták mellett” – Trianonból ered.
Szávay többször is megismételte: a Jobbik számára ez a nap nem „ünnepnap”, nincs rajta mit ünnepelni, inkább gyásznap, az ország feldarabolásának tragikus évfordulója. A politikus egyúttal üzent minden „nemzettestvérnek”, hogy „tartsanak ki”, mert „soha, de soha nem fognak lemondani róluk”.
Rétvári Bence államtitkár reagált a kormány részéről ismét. A KDNP-s politikus elmondta, hogy Trianont mindenki tragédiaként éli meg. Rétvári ezt követően rövid történelmi visszatekintést adott a trianoni döntés körülményeiről és hatásairól. Hangsúlyozta: jól példázza, ki hogyan tekint az ügyre, hogy nem a szocialista, hanem a polgári kormány idején épült újjá a Mária Valéria-híd.
Rétvári reagálásában kiemelte, hogy a kormány legfontosabb külügyi célja a határon túli magyarok jogainak és függetlenségének biztosítása. „A mi nemzetpolitikánk senkinek nem okoz kárt” – tette hozzá végül.
Botka: Káosz és bizonytalanság van az oktatási rendszerben
Botka László szocialista képviselő is szót kért napirend előtt. Szeged polgármestere és az MSZP választmányi elnöke „Pedagógusnap: káosz és bizonytalanság” című beszédében először azt mondta: „megható, hogy ennyire hiányoztunk, hiszen nemrég épp elnök úr (Kövér László) fejtette ki, mekkora szégyen, hogy az MSZP egyáltalán a Parlamentben lehet”. Ezt halk elégedetlenség kísérte a jobbikos padsorokban.
Botka ezt követően a pedagógusnapról és a tanárok tüntetéséről emlékezett meg. A politikus hangsúlyozta: senki nem tudja megmondani, hogy jövő januártól az iskolákat ki és milyen módon fogja finanszírozni. Botka beszélt az önkormányzati jogok és lehetőségek megnyirbálásáról, a köznevelési törvény hiányosságairól, illetve a szükséges rendeletek és az egyeztetések hiányáról.
A szocialista képviselő emlékeztetett, polgármesterként azt mondta korábban: „Szeged nem adja az iskoláit”, és ehhez tartja is magát. Botka rámutatott, hogy a nyugati világban épp most erősítik meg az önkormányzatok iskolafenntartási felelősségét és jogait. Hozzátette: káosz és bizonytalanság van az oktatási rendszerben, ha ez továbbra is folytatódik, akkor a „pedagógusnap is gyásznap lesz”.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár reagálásában azt mondta: az már hagyományos, hogy a pedagógusnapon „identitáskereső” szakszervezetek tüntetéseket szerveznek. Pedig, az államtitkár szerint épp a jelenlegi kormány rendezte a szocialista kormányok által korábban keltett káoszt.
Hoffman: Káoszt vizionálnak ott, ahol rendezett munka folyik
„Káoszt vizionálnak ott, ahol rendezett munka folyik” – mondta Hoffmann, hangsúlyozva: a bizonytalanság az átalakítás természetes velejárója. Rámutatott, hogy tízezer főre hirdették meg a demonstrációt, de csak néhány ezren mentek el. Szerinte álságos az az érvelés, hogy sokan azért maradtak távol, mert féltek.
Hoffmann úgy gondolja, egy napsütéses délután nincs mitől félnie senkinek, különösen úgy, hogy busszal hozták fel a tüntetőket. Az államtitkár értetlenségét fejezte ki, amiért a tanárok egy olyan törvény visszavonásáért demonstráltak, amely szerinte éppen egy garantált életpályát és biztonságot ad számukra. Hoffmann példaként említette, hogy olyan béremelésért tüntettek, amely alacsonyabb a már korábban megállapodottnál.
Rogán Antal, a Fidesz új frakcióvezetője volt az utolsó napirend előtti felszólaló. „Közös dolgainkról” címmel mondott beszédében először Botkának üzent, mondván nem a fideszesek hiányolták az MSZP-seket az ülésteremből, hanem azok, „akiknek ez fontos”. Rogán egyúttal óvatosságra és mértékletességre intette a szocialistákat a határon túliak ügyében.
A kormánypárti politikus emlékeztette az ellenzékieket a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra és az akkor mutatott magatartásukra. Rogán szerint az irigység és a gyűlölködés hangja mérgezte meg azt a napot. „Mi mindig készen állunk arra, hogy megvédjük zsidó, cigány, német vagy szerb honfitársainkat, ugyanúgy, mint határon túli honfitársainkat” – tette hozzá a politikus.
Rogán szerint Botkának és a szocialistáknak a pedagógusok bizonytalanságáról beszélni nem lenne illendő, hiszen milliárdokat vontak el az iskolákat fenntartó önkormányzatoktól, és csökkentették a tanárok bérét is.
„Ezen a napon, nemcsak a nemzeti összetartozás ügyében, hanem a pedagógusok ügyében is a tények önök ellen beszélnek. Nem nekünk van dolgunk javítani, hanem önöknek” – zárta felszólalását Rogán Antal.
Ezzel a napirend előtti felszólalások véget értek.
