Nemzeti egység és gyurcsányizmus a Fidesz ünnepén
A frissen megválasztott miniszterelnök, Orbán Viktor beszédében úgy vélekedett: az új kormánynak azért kell dolgoznia, hogy mindenkinek jobb legyen Magyarországon élni. Közölte: már értek el gyors sikereket, de ez ne tévesszen meg senkit, "nem babazsúrra" készülnek. Beszédében leszögezte: azért dolgoznak majd, hogy mindenkinek jobb legyen itt élni, azoknak is, akik nem a Fideszre vagy a KDNP-re szavaztak, vagy nem mentek el voksolni; értük is felelősek, ők is a nemzethez tartoznak.
Mint fogalmazott, a győzelem után, a munka megkezdése előtt sem mondhat mást, mint hogy "nehéz lesz". Le kell győzni az elmúlt nyolc év szocialista örökségét, a munkanélküliséget, a korrupciót, az államadóságot, a szélsőségek és a bűnözés terjedését, a fiatalok kilátástalanságát, az idős emberek és a gyermekes családok kiszolgáltatottságát, az elszegényesedést - sorolta. Mint mondta, azért kérte, hogy ismét a Kossuth téren találkozzanak, mert ennek, a nyolc éve e téren született közösségnek a hitéből, elszántságából szeretne erőt meríteni a következő évekre, ugyanis tudja, élete legnehezebb feladata előtt áll.
A kormányfő úgy vélekedett: ha a Kossuth téri közösséget maga mellett, illetve maga körül tudhatja, nincs az a nehéz munka, amelybe ne vágna bele örömmel. Véleménye szerint az ő feladatuk az, hogy alapot építsenek falak nélkül, az elmúlt nyolc évben felhúzott falakat pedig porig fogják rombolni, és gránitalapot építenek a helyükre. Mint fogalmazott: "azért jöttünk ma össze, hogy megerősítsük szövetségünket, és megerősítsük azt, amit négy éve mondtunk". Így hangzott: "én maradok, fent vagy lent, de mindig maradok, mert ez nem jutalom, hanem hűség kérdése. Engem mindig meg fogtok találni, a sikerben, a bajban, az örömben, a munkában, és én az elkövetkező négy évben is harcolni fogok veletek, értetek, a hazámért". Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok - zárta szokásos fordulatával beszédét Orbán Viktor.
Schmitt Pál a nemzet terének nevezte a Kossuth teret, amikor köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Úgy fogalmazott: "mától véglegesen visszafoglaltuk" a Kossuth teret, újra eljött az idő, amikor "újra kezünkbe vehetjük" az ország és a nemzet sorsát.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke azt hangoztatta, hogy közjogi értelemben egyesült a magyar nemzet. Megjöttünk, nem kértünk száz napot, tíz napot, egy napot, egyetlen órát sem, a kormány még meg sem alakult, már megteremtettük, hogy a magyar nemzet közjogi értelemben egyesült - mondta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítására utalva. Semjén Zsolt szerint "kutya nehéz" időszak következik, az országot kirabolták, kifosztották, a szekrényeket telerakták csontvázakkal.
Kósa Lajos szerint a főváros az utolsó fészke annak a gondolkodásmódnak, mentalitásnak, amelyet szeretnének múlttá tenni. A Fidesz ügyvezető alelnöke a nagygyűlésén úgy fogalmazott, van még akadálya a nemzeti együttműködésnek. A fővárosiak ugyanis tudhatják, hogy a gyurcsányizmusnak van egy "torzszülött ikertestvére, demszkyzmusnak hívják. Ennek van egy unokatestvére, hagyóizmusnak hívják. Szép kis család. De ne felejtsük el, az országban győztünk, szeretnénk mindenkivel együttműködni, de látjuk, a főváros az utolsó fészke annak a gondolkodásmódnak, mentalitásnak, amit szeretnénk múlttá tenni" - mondta a politikus.
A rendezvényen az Országház főbejárata előtti parkolót teljesen megtöltötték az ország különböző részeiről érkezett szimpatizánsok, akik nemzeti színű és árpádsávos zászlókat lobogtattak, illetve településneveiket tartalmazó transzparenseket emeltek a magasba; az úttesten csak kevesen álltak.
Az emberek a Kossuth- és a Rákóczi-szobor környékén, a fák alá húzódtak a kezdetben még tűző nap elől, és az ott elhelyezett kivetítőkön kísérték figyelemmel a Parlament főbejárata előtti lépcsőkre épített színpadon zajló beszédeket.
A nagygyűlés négy óra után ért véget.
