Nemzeti konzultáció: menekülnek a kérdőív elől
Kovács elmondta, eddig kétszázezer kérdéssort kaptak vissza, s azt közölte: „arányait tekintve rendben vagyunk”. Azt nem tudni, valóban elégedett-e, mert a 2012-es gazdasági konzultáción az első hónapban 368 ezer kérdőívet töltöttek ki, vagyis akkor az érdeklődés nagyobbnak bizonyult. Végül – az óriási költségek ellenére – mindössze hétszázezren kívántak Orbán Viktorral „konzultálni”. Az ellenzék ezt kínos kudarcnak minősítette, ami annyiban igaz is volt, hogy a válaszadók aránya kilenc százalék alatt maradt. Az akkor is manipulatív kérdésekre adott minden egyes válasz becslések szerint legalább kétezer forintba került.
A leginkább sikeresnek tekinthető, 2011-ben szociális konzultációként meghirdetett akció sem váltott ki óriási érdeklődést: mindössze 1,1 millió kérdéssort küldtek vissza, a részvételi arány tehát alig 13-14 százalék körül alakult. Pár hónappal korábban az alaptörvényről folyt nemzeti konzultáció, és akkor 920 ezren válaszoltak. A legnagyobb bukásnak különben a „nyugdíjas-konzultáció” bizonyult: 2,9 millió levél ment ki, és csupán hét százalékuk érkezett vissza.
A korábbi kérdések egyébként valószínűleg sokkal több embert foglalkoztattak, mint a bevándorlásügy, ám a konzultációk érdektelenségbe fulladtak.
A menekültügy viszont – a folyamatos hisztériakeltés ellenére – kevésbé tűnik fontosnak, hiszen az emberek döntő többsége soha nem találkozik „megélhetési bevándorlókkal”. Ráadásul a statisztika is a kormány ellen dolgozik. Idén januárban csaknem 12 ezren, míg februárban több mint 16 ezren folyamodtak menedékjogért, márciusban és áprilisban viszont csak ötezer, illetve 6700 körüli új kérelmet regisztráltak, míg májusban már háromezernél kevesebbet. Mellesleg a mintegy 45 ezer kérelmező döntő többsége azóta nyom nélkül eltűnt.
