Nemzetbiztonsági ügy lehet Paksból
Az LMP-s politikus levele három pontban foglalja össze a tervezett atomerőmű-bővítés nemzetbiztonsági vonatkozásait. Említi a kiemelt korrupciós kockázatot, megemlítve, hogy a nemzetközi tender elhagyásával a versenyt és az átláthatóságot kiiktatták a legalább 4000 milliárd forintos projektből, egy releváns tanulmány szerint pedig Paks esetében (ahol a megrendelő az állam, a fővállalkozó pedig egy monopolhelyzetbe hozott orosz állami cég) 10-15 százalékos korrupciós rátával lehet számolni, ami azt jelenti, hogy a teljes költségvetésből 4-600 milliárd forintot ellophatnak, egy ekkora összeggel pedig már a politikát is befolyásolni lehet. Szél szerint tisztázandó, hogy történtek-e korrupciós cselekmények a beruházás odaítélésénél, és hogy megtesz-e mindent a magyar kormány a továbbra is fennálló korrupciós veszély mérséklése érdekében.
A másik vizsgálandó pont a nukleáris biztonság: friss sajtóhírek szerint az életét féltve elmenekült Oroszországból az a nukleáris mérnök, aki nyilvánosságra hozta, milyen visszaéléseket és műszaki hiányosságokat tapasztalt a Paks II referenciaprojektjének számító Leningrád Atomerőmű bővítésénél (a kiszivárogtatást közreadó civil szervezetet pedig az orosz kormány kezdte el vegzálni). A levél azzal érvel, hogy a hibás tervezés és kivitelezés egy atomerőműnél beláthatatlan következményekkel járhat, a veszélyt pedig fokozza, hogy a magyar kormány lemondott olyan utólagos biztonsági kiegészítésekről, amelyeket a paksihoz hasonló típusú orosz reaktorokat rendelő finn konzorcium számára az ottani kormány kötelezően előírt.
Elemezni kell Szél Bernadett szerint azt is, hogy milyen körülmények között született meg az orosz Roszatomot kedvezményező bővítési döntés. Az Európai Bizottság dokumentumai egyértelművé teszik, hogy a szerződések aláírásának időszakában megélénkült az orosz titkosszolgálati tevékenység térségünkben, az orosz kormány igen intenzíven igyekszik befolyásolni a régió országainak energiapolitikát a megújuló energiaforrások háttérbe szorítása és az atomenergia előtérbe helyezése érdekében. Ezért meg kell vizsgálni, érvényesült-e Magyarországon ilyesfajta befolyás.
Az LMP-s politikus lapunknak azt mondta: a levél megírását nem előzte meg pártközi egyeztetés, de bízik benne, hogy a nemzetbiztonság olyan ügy, ami felülírja a pillanatnyi pártpolitikai szempontokat. Amennyiben a kormányoldal nem hajlandó napirendre tűzni és megtárgyalni a kérdést, az szerinte „felér egy beismerő vallomással", a levelében megfogalmazott kockázatok ugyanis világosak és jól dokumentáltak.
Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke kérdésünkre úgy fogalmazott: jogosnak tartja a felvetést, egyetért az érveléssel, támogatni fogja a javaslatot. Hasonlóan foglalt állást Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja is: mint kifejtette, pártjában nincs zsigeri elutasítás a bővítéssel szemben, azt viszont maximálisan indokoltnak tartják, hogy az illetékes parlamenti testület átvilágításon átesett, titoktartásra kötelezett tagjai meghallgathassák az érintett állami szereplőket és betekinthessenek a vonatkozó, jelenleg csak az aláírók előtt ismert tartalmú szerződésekbe, a beruházásnak ugyanis szerintük is vannak eddig meg nem tárgyalt nemzetbiztonsági összefüggései és kockázatai.