Nincs meggyőződve, hogy az Egyesült Államok minden személy esetében kimerítően megvizsgálta a vádakat, de abnormális lépésekre születtek abnormálisnak minősíthető reakciók – mondta Indexnek adott interjújában az amerikai-magyar viszonyt hónapok óta feszélyező kitiltási ügyről Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke. A politikus szerint az októberben kitört botrány a „házasságkötés" óta a legmélyebb válság, amikor a felek néha teljesen elvesztik a józanságukat és az önkontrolljukat. Szerinte ilyen volt az Orbán Viktor magyar miniszterelnököt újfasiszta diktátorként aposztrofáló John McCain szenátor kiszólása, minden felelősséget viszont nem lehet az amerikaiakra hárítani az ügyben.

Németh és Orbán idén július 26-án, a magyar kormányfő illiberális demokráciát emlegető tusnádfürdői beszéde alatt Beliczay László / MTI

Az Index kérdésére, hogy Orbán jogilag nonszensznek számító lépésre, André Goodfriend ideiglenes amerikai ügyvivő feljelentésére szólította fel az Egyesült Államok által összeállított kitiltási listán szereplő NAV-elnököt, Vida Ildikót, Németh úgy válaszolt, a miniszterelnök helyében ő nem nyilvánosan, hanem egy magánbeszélgetésen tett volna említést a dologról. (Orbán ultimátumot adott Vidának, akit a parlamentben tett bejelentése szerint felmentett volna a tisztségéből, ha nem indít pert Goodfriend ellen.)

Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke elmondta, örülne, ha az egész kitiltási ügy jogi útra terelődne, az pedig – tette hozzá – egy szövetségesi viszonyban elvárható, hogy az érintettek csak megalapozott vádakkal álljanak elő egymással szemben, akkor is, ha az egésznek „van egy kontextusa", Magyarországnak az euroatlanti integrációt meghazudtoló közeledése Oroszországhoz, amelynek a jele volt a Déli Áramlat, Paks és Ukrajna is. (A kitiltási ügyet először nem az amerikaiak, hanem a kormányközeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonában lévő Napi Gazdaság szellőztette meg – a szerk.)

Ennek kapcsán – a magyar-orosz közeledés kapcsán – úgy nyilatkozott, az Egyesült Államok és Magyarország részéről is „feltételezések, vádak" fogalmazódnak meg. „Amerikai részről például az, hogy Magyarország kiemelt partnere Oroszország lenne. Ugyanakkor az Amerikáról szóló hazai retorika vészesen kezd emlékeztetni a putyini retorikára. Gondolok azokra a kijelentésekre, miszerint Amerika legfőbb törekvése az, hogy megossza Európát és Oroszországot" – mondta. Az Index firtatta azt is, mi Németh véleménye arról, hogy Orbán az orosz modellhez hasonlóan regisztrációhoz kötné a külföldi támogatásban részesített civil szervezetek működését Magyarországon. A politikus úgy válaszolt: „Akár a civil, akár a kitiltási ügyben az az alapvető érdekünk, hogy a Nyugat irányába ne új falakat húzzunk fel, ne az előítéleteket erősítsük. Mert valójában az Putyinnak a módszere, amelyik vádol, amelyik kitilt, amelyik viszontkitilt."

Németh szerint nem vitatható tény, hogy Magyarország megítélése romlott a harmadik Orbán-kormány fél évvel ezelőtti hivatalba lépése óta. Ez a fél év egyértelmű cezúrát jelent, és különösen nagy probléma, hogy azokban a körökben is romlott a helyzet, ahol az elmúlt négy évben határozottan kiálltak mellettünk. „Itt a közép-európai szövetségeseinkre gondolok" – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának a fideszes elnöke. Korábban a szövetségesekkel inkább a jogi természetű viták voltak jellemzőek, Magyarország külpolitikai orientációjának megkérdőjelezése a vitákban új keletű fejlemény – tette hozzá.