Nem tud nevétől szabadulni az 'úttörővasút'
Töretlen a népszerűsége az ország egyik legismertebb vonatjának, tavaly 300 ezer utas váltott jegyet a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút járataira. A tanfolyamok iránt sem csökkent az érdeklődés, felelte kérdéseinkre Nagy Lajos, aki 13 éve irányítja a gyermekvasutasok munkáját. Hozzátette, teljesen újszerű problémákkal is meg kell küzdeniük. Megjelentek például a bliccelők, és azok, akik trükkös módon tíz- és húszezressel állnak oda a jegykezelő gyerek elé. Az idei évben ezért nagyobb segítőket is beállítanak a gyerekek mellé az efféle gondok megoldására.
Jelenleg 430 kis vasutas dolgozik a járatokon, az idei évben is 230 új kalauzt és váltókezelőt avatnak. A tanfolyamokra jelentkezők zöme Budapestről érkezik, sokan vannak a városkörnyékről, de nem ritka a szegedi, a nagykanizsai, miskolci jelentkező sem. Az egyetlen feltétel, hogy a tanulmányi eredmény négyes átlag körül legyen.
Az Úttörővasút (melynek neve eredetileg is Gyermekvasút volt, csak éppen az utolsó pillanatban kipattant a politikai szikra) eddigi szolgálattevőinek száma meghaladja a 16 ezret. Még élnek azok az első vasutasok, akik elindították az első járatot. És örömteli módon szintén él még az a mozdonyvezető, aki vezette az első járatot húzó gőzmozdonyt.
Érdekes, ami a névvel történt. A Csillebérci Úttörővasút elnevezést a rendszerváltás viharában 1991-ben átkeresztelték Széchenyi-hegyi Gyermekvasútra, de aki meg akarja találni (például az interneten), a mai napig azt írja a keresőkbe, hogy 'úttörővasút'. Átkeresztelték különben az egyes megállókat is. Az Előre állomásból Virágvölgy, az úttörővárosból Csillebérc, a Ságvári-ligetből Szépjuhászné megálló lett.
Mindez nem zavarja azokat, akik régi emlékeik után kutatva fölkeresik a gyermekvasutat. Az úttörővasút nem ideológiai célpont.
A régi úttörővasút mindennapjaival, a technikai változásokkal a Gyeremkavasutasokért Alapítvány foglalkozik.