Szóba került Magyarország Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő hétfői berlini találkozóján: a két ország vezetője el akarja kerülni, hogy megismétlődjön az "osztrák precedens" - írta szerdai blogjában Arnaud Leparmentier, a Le Monde című francia napilap újságírója.

"Az osztrák tapasztalat keserű szájízt hagyott maga után" - idéz a blog egy francia diplomatát. A két ország vezetője az újságíró szerint a magyar történelmi kontextus - nevezetesen a trianoni szerződés és "a magyarországi zsidók megsemmisítéséhez vezető náci diktatúra" miatt - nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy ráerőszakolja nézeteit Magyarországra. Az újságíró úgy értesült, hogy Merkel óvatosabb Sarkozynél, aki egy francia forrás szerint azt az álláspontot képviseli, hogy "nem maradhatunk karba tett kézzel". "A franciák keményebbek és a kancellár nem akar abba a csapdába esni, amellyel az ultra-nacionalistáknak lehetőségük nyílna arra, hogy végre bemutassanak az Európai Uniónak" - fogalmaz a Le Monde forrása.

Az újságíró szerint a francia elnökség azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy az európai szerződések védelmében cselekedjen, hasonlóan az Európai Parlamenthez, amely az európai értékeket testesíti meg. Párizs - miután úgy ítéli meg, hogy nincs meg "a kritikus tömeg" ahhoz, hogy a 7. cikkely szerinti eljárás induljon Magyarország ellen az Európai Unió demokratikus elveinek megsértése miatt, amelyet az Európai Bizottság vagy Parlament, illetve kilenc tagállam kezdeményezhetne - az Európai Bizottságot felszólítja arra, hogy cselekedjen - hangsúlyozta az újságíró.

Párizs és Berlin a "magyar lakosság ébredésének kezdetére" játszik és arra, hogy a magyar kormánynak (pénzügyi) segítségre van szüksége. "Orbán nem teheti meg, hogy egyszerre köp az európai közösségi vívmányokra és közben az európai kasszához fordul" - állítják a Le Monde újságírója szerint Párizsban.

A Die Welt című konzervatív német lap Bernard-Heri Levy francia filozófus Zúgó hallgatás című esszéjét közölte. A szerző szerint Magyarországon "demokráciaellenes ideológia tör utat magának, amely nem egyeztethető össze az európai eszmével. Egy ideje ismét rasszista hangok és nyílt nacionalizmus jellemzi a politikai vitát, Európa azonban hallgat". Kifejtette, hogy Európa közepén van egy ország, amelynek kormánya "elhallgattatja a médiát, leépíti a szociális- és az egészségügyi rendszert, kriminalizálja a szegényeket és megkérdőjelez régóta meggyökeresedettnek számító jogokat". Ez az ország Magyarország, ahol a szerző szerint "ismét fölélesztik a legtuskóbb sovinizmust, a leginkább elkoptatott populizmust és a szintik, romák és zsidók elleni egyre nyíltabb gyűlöletet."

Megjegyezte: nem elképzelhetetlen, hogy Európában egyre többen vannak, akik a "magyarországi laboratóriumban" zajló eseményekben a "saját, egyre kevésbé titkolt projektjük megvalósulását látják: (…) Európa megszüntetését, és ezzel együtt néhány olyan demokratikus szabály kiiktatását, amelyekről a múlt század harmincas éveihez hasonlóan azt gondolják, hogy alkalmazásuk válság idején nem indokolt." A filozófus hangsúlyozta: sürgősen cselekedni kell. Ami Budapesten történik, az bal- és jobboldali "felelős európaiakra", kormányokra és ellenzéki vezetőkre egyaránt tartozik. "Nekik és népeiknek is szól a szabadságért zúgó lélekharang. És ezért várjuk tőlük nagyon gyorsan az elmarasztalás félreérthetetlen és erős szavait" - írta Bernard-Heri Levy.

A Berliner Zeitung című baloldali lapnak adott interjújában Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának vezetője kifejtette: állami vezetők szerte Európában "a legnagyobb szorongással figyelik a magyarországi folyamatokat", de még mindig élénk a 2000-ben történt osztrák eset emléke. Akkor a Jörg Haider-féle jobboldali populista FPÖ kormányra kerülése miatt foganatosított uniós intézkedések hatására az osztrák kormánykoalíció csak tovább erősödött belpolitikailag, "mert Ausztriában egyfajta szekértábor-mentalitás uralkodott. Valószínűleg ez történne Magyarországon is" - mondta Martin Schultz, aki a lengyel néppárti Jerzy Buzek utódjelöltjeként az EP elnöki tisztségének várományosa. Hozzátette: Európában mindenkinek támogatnia kell "a demokratikus ellenzéket Magyarországon. Ha így teszünk, Orbán kudarcot vall."

A Financial Times Deutschland című üzleti lap Fellélegzés Ausztriában és Magyarországon címmel számolt be a sikeres keddi osztrák és magyar állampapír-kibocsátásokról. Heinz-Roger Dohms cikkíró frankfurti keltezésű tudósításában megjegyezte: az aukciókkal és a forint erősödésével egyelőre megtört "a magyar államválság mélyülésének spirálja".

Ugyancsak az aukciókkal kapcsolatban a Handelsblatt című üzleti lap azt emelte ki Ausztria kiállja a piac bizalmi próbáját című beszámolójában, hogy az osztrák kibocsátás ugyan sikeres volt, Magyarország viszont magasabb kamatot fizet a három hónapos futamidejű kincstárjegyek révén felvett kölcsönért, mint Görögország. "Magyarországnak így nagyobb gondjai vannak a pénzpiacon, mint Görögországnak" - emelték ki a szerzők, Andrea Cünnen frankfurti és Stefan Menzel bécsi tudósító.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap Magyarország meglepetést okoz nagyobb hiánnyal címmel számolt be az államháztartási folyamatokról. A lap gazdasági rovatában megjelent tudósítás szerint az Európai Bizottság (EB) szerdán tovább szigorítja a Magyarország ellen 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárást, amely azonban az euróövezeten kívüli országokkal szemben "életlen kard", mert nem von maga után szankciókat, például pénzbüntetést. A lap szerint az EB szerdán még nem dönt arról, hogy indítson-e szerződésszegési eljárást Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény miatt, Orbán Viktor hétvégi nyilatkozataiból pedig arra következtet, hogy a miniszterelnök "felpuhíthatja" a vitatott jogszabályt.

A FAZ pénzügyi piacokkal foglalkozó rovatában A segítség reménye támogatja a forintot címmel devizapiaci beszámoló jelet meg. E szerint a Nemzetközi Valutaalap segítsége nélkül Magyarországot az államcsőd fenyegeti, Fellegi Tamás washingtoni utazásával azonban remény ébredt, hogy megegyezés születhet az IMF és a magyar kormány között, ez pedig segítette a forintot kedden.

Ami Magyarországon történik, az Ausztriát is teljes mértékben érinti - írta a Der Standard főszerkesztője, Alexandra Föderl-Schmid, felidézve az osztrák bankok magyarországi kitettségét és a különadókat. "De a gazdasági válság lehetőséget is kínál Orbán Viktor miniszterelnök fellépésének megállítására" - írta. A főszerkesztő szerint a kormányfő "a feje tetejére állítja az országot". "A sajtószabadságot törvénnyel korlátozták, a magán-nyugdíjpénztárakat államosították, egy új alkotmány lépett életbe a magyar utcákon, valamint az éles hangú brüsszeli és washingtoni levelekben megfogalmazott tiltakozások ellenére" - fogalmazott.

Az EU-nak eddig nem volt eszköze, hogy fellépjen olyan tagállamai ellen, ahol a kormány a demokrácia "kiüresítéséhez" látott hozzá - állt a kommentárban. Ez a szerző szerint a 2000-2007 közötti, "fekete-kék" osztrák kormány elleni európai szankciók utóhatása. Silvio Berlusconi olasz kormányfő ellen sem lépett fel az EU - tette hozzá. "De az EU nem csak gazdasági, hanem értékközösség is. Ha egy tagállamban az alapvető értékeket veszélyeztetik, az európai ügy. Ezért a jelszónak így kellene hangoznia: gazdasági segítségnyújtás csak akkor, ha Magyarország tartja magát az EU-ban érvényes törvényekhez és a demokratikus játékszabályokhoz. Vagyis vitatott törvények visszavonása legyen a pénzügyi segítség feltétele" - állt a Der Standard kommentárjában.

Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőinek washingtoni tárgyalásairól írva a The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásának (WSJE) internetes változata olyan szakértői vélekedést idézett, amely szerint számítani lehet arra, hogy a felek felvázolják a hitelmegállapodás feltételeit. "Erős nemzetközi piaci nyomás alatt, időnként szabadesésben zuhanó fizetőeszközzel, bóvli kategóriába sorolt hitelminősítéssel Magyarország kormánya a jelek szerint növekvő mértékben nyitott a kompromisszumra" - olvasható a beszámolóban, amely a vitatémák közül kiemelte a szerinte a magyar jegybank függetlenségét veszélyeztető törvény ügyét. Fellegi e heti tárgyalásai nyomán "nagyon-nagyon meglepő lenne, ha nem állnának elő egy szándéklevéllel" - idézte a WSJE Moises Naímot, a Carnegie Alapítvány vezető közgazdászát. Az IMF-kölcsönök hivatalos előfutára a szándéklevél, amely felvázolja azokat a feltételeket, amelyeket az érintett kormány a hitel fejében vállal - fűzte ehhez hozzá magyarázatként a cikk szerzője.

A Bloomberg gazdasági hírügynökség szerkesztőségi cikke szerint hiba volna az Európai Unió részéről csak azt a feltételt szabni Magyarországnak a hitelnyújtáshoz, hogy helyreállítja a Nemzeti Bank függetlenségét, mert ebben az esetben érintetlenül maradnának olyan intézkedések, amelyek legalább annyira riasztóak, mint a jegybank függetlenségének korlátozása.

Magyarország azzal érvel, hogy ezek az intézkedések szuverén ügyei, ami jogilag igaz, de - mint ahogy látható Görögország esetében - a pénzügyi mentőcsomag az önrendelkezés feladását jelenti időnként. A EU és a piacok joggal kérhetnék számon a politika olyan értelmű korrekcióját, amely életképesebbé teszi az országot. Egyértelművé kellene tenni Orbán Viktor magyar kormányfő számára, hogy Európa részének lenni nem csak a legjobb gazdasági gyakorlat elsajátítását, hanem a szabadság- és az emberi jogokkal való azonosulást is jelenti - fogalmaz a szerkesztőségi cikk.