Óramegszakításokkal "blokádot" hirdetett mára az ELTE bölcsészkarán a hallgatói fórum, amelyen mintegy 120-130-an vettek részt, egyetemi hallgatók mellett tanárok is - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről hétfő délelőtt. Hét hallgatói csoport indult el, hogy a Múzeum körúti épületcsoporton belül több órát is megszakítson, és további hallgatókat vonjon be a kora délutánra tervezett újabb hallgatói fórumba.

Az MTI tudósítójának a fórum céljáról csak annyit mondtak, hogy arról majd ott helyben határoznak.
Az előadóteremben a Hallgatói Hálózat blokádra felhívó szórólapját is osztogatták. A brosúrán a "Mire jó a blokád?" kérdésre azt a választ adják: "Az ellenállás és a nyomásgyakorlás központja, bázisa. A hallgatók az aktuálpolitika által indokolt helyzetben átveszik, visszaveszik az épület irányítását".


A diákok délelőtt az ELTE Múzeum körúti épületében több teremben is leállították az oktatást, ezzel tiltakozva az egyetemet érintő pénzelvonás ellen.

A hétfő délelőtt meghirdetett "blokád" folytatása mellett szavazott a többség az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarán délután megtartott második hallgatói fórumon - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről.

A fórum egyik moderátora által felolvasott, a felsőoktatásról szóló nyilatkozatot nagy többséggel szintén támogatták a 70-80 fős fórum résztvevői.

A szövegben az áll: a forráskivonásokkal ellehetetlenül az egyetemek működése, oktatókat bocsáthatnak el, miközben a hallgatók helyzete is egyre kilátástalanabbá válik. Emellett a tervezett alkotmánymódosítás elfogadása esetén a felsőoktatási intézmények elvesztenék egyetemi autonómiájukat.

A fórum résztvevői azt is megszavazták, hogy támogatják a Hallgatói Hálózat által megfogalmazott, a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos követeléseket tartalmazó, tavaly decemberi hat pontot, amely megítélésük szerint még mindig nem teljesült.

Budapesten négy óra körül elindult a Kiskörúton az a több száz diák, aki a korábban a Deák téren gyülekezett. Az éppen erre vonuló Éhségmenetet „Veletek vagyunk!" skandálással üdvözölték. A tervek szerint a lágymányosi kampuszhoz vonultak volna, de végül az ELTE épületébe mentek, és a rendezők az egyetem előtt bejelentették, hogy az utcai demonstráció véget ért.

Délután öt óra után a Corvinus Egyetem Fővám téri épületéhez vonultak tovább azok a demonstrálók, akik a Hallgatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat által szervezett Deák téri tüntetésről először az ELTE bölcsészkarához mentek.

Az MTI tudósítói szerint amikor a tüntetők első csoportja a Corvinus Egyetemhez ért, akkor hagyta el a menet vége a Kálvin teret. A demonstrálók előzőleg az ELTE BTK Múzeum körúti épületegyüttesének három előadójában gyűltek össze.

A kari nagyelőadóban a tiltakozás egyik rendezője elmondta: az egyetemek autonómiája érdekében nyomásgyakorlási eszközként "visszafoglalják az egyetemet", "blokádot hirdetnek" és kedd reggelig az épületben maradnak. A rendező tájékoztatása szerint a dékán ezt megengedte nekik.


A tiltakozók nagy többsége ezután elindult a Corvinushoz, csak néhányan maradtak az ELTE BTK-n.

A pécsi diákok is tiltakoznak

Pécsett a Középiskolai Hálózat (KIHA) szervezésében délután öt órakor indul a demonstráció Egyetemes Összeomlás néven – írta a pecsistop.hu. A diákok és a velük szimpatizálók a 48-as térről indulva tartanak a Széchenyi térre, ahol találkoznak a bölcsészkaron szervezett kétnapos Szabadegyetemről érkezőkkel. A két csoport a városházánál egyesül, és onnan indul vissza az Ifjúság úti campusra.

A pécsi Egyetemi Hallgatói Önkormányzat sajtóreferense elmondta, az EHÖK támogat minden alulról építkező hallgatói megmozdulást, ha betartják a törvényes és jogi kereteket. Szervezett formában ugyanakkor nem vesznek részt a hétfői demonstráción, aki közülük ott lesz, azok civilként lesznek jelen.

A Szabadegyetem a pécsi Hallgatói Hálózat kétnapos rendezvénye, s ma és holnap a bölcsészkaron harmincnál is többen tartanak előadásokat a legkülönbözőbb témákban. Szó a közoktatás államosításáról, a kommunikáció- és médiatudományi képzés munkaerő-piaci értékéről, a természettudományos nevelés mai helyzetéről, az egyetemi autonómiáról, a felsőoktatás valódi és álproblémáiról, a szakszervezetek jelenlegi szerepéről többek közt.

Szeged: Jössz egy körre

Délután az országos megmozdulás részeként ismét demonstrálni fognak a szegedi hallgatók – adta hírül a Szeged Café. A tiltakozó akcióban az Oktatói Hálózat, a MiértHallgatók és a Hallgatói Hálózat Szegeden tagjai vesznek részt.

A szervezetek szerint nem teljesült a múlt év végén megfogalmazott hatpontos követelésük, nem született megoldás a forráskivonások kompenzálására, a kapacitásszámoknak keresztelt keretszámok körül pedig óriási a bizonytalanság. Emellett kifogásolják azt is, hogy a kormány alaptörvénybe foglalná a hallgatói szerződést.

A demonstráció délután négy órakor a jogi kar épülete előtt kezdődik, ahol a Miérthallgatók tartják meg a “Jössz egy körre?” című flash mob-ot, majd fél ötkor innen indul az “Egyetemes menet” a Városházára, ahol Szirmai Éva, az Oktatói Hálózat szegedi tagja adja át petíciójukat Botka László polgármester képviselőjének.

A tervek szerint fél hatkor a bölcsészettudományi kar épületéhez vonulnak, ahol a Hallgatói Hálózat és Miérthallgatók közös rendezvényével folytatódik a demonstráció.

Debrecen felel nekik

A Hallgatói Hálózat debreceni csoportja oktatáspolitikai fórumot szervezett hétfőre: a résztvevők délután kettőkor a Nagytemplom mögötti Romkertben gyülekeztek. A rendezvény azonban késve kezdődött meg, mert váratlanul rendbontók jelentek meg a helyszínen – jelentette tudósítónk.

Mintegy tíz férfi - köztük kopasz, nagydarab alakok - lepte el a helyet, s útszéli, trágár hangon mocskolta a diákokat. Egyikük "mocskos buzinak" nevezte az egyik szervezőt, egy másik azt hangoztatta, hogy a diákoknak el kellene vágni a torkát. Az egyik randalírozó megjegyzéseiből kiderült: az háborította föl őket, hogy az egyik decemberi helyi diáktüntetésen elhangzott, hogy stadionépítés helyett az egyetemeket kellene támogatni. Ez nem tetszett a rendbontóknak, akik a helyi focicsapatot, a Lokit éltették, majd azt mondták, hogy a tüntető diákokat súlyosan meg kellene büntetni.

A Romkertben dolgozó pultos távozásra szólította föl őket, de ennek vonakodva tettek eleget. Erre a pultos fiatalember közölte, hogy kihívja a rendőrséget, mire a rendbontók távoztak, de közben egyikük megütötte a fiatalembert. Az oktatáspolitikai fórum mintegy félórás csúszással, körülbelül tíz fő részvételével kezdődött meg.

Az esetről videófelvétel készült, amely itt tekinthető meg: http://www.dehir.hu/debrecen/loki-szurkolok-zavartak-meg-a-hallgato-halozat-debreceni-forumat/2013/02/11/ 

A HÖOK nem érti

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem tudott a hallgatói szerződés elemeinek tervezett, alaptörvényben történő rögzítéséről, továbbra is elutasítja a "kényszeren alapuló röghöz kötést" és kéri a felsőoktatást érintő cikkelyek visszavonását - közölte a szervezet elnöke hétfőn az MTI-vel. Jelezte azt is: ezen a héten vagy legkésőbb a jövő hét elején döntik el, hogy a szervezet továbbra is részt vesz-e a felsőoktatási kerekasztal munkájában 

Nagy Dávid közleményében kiemelte: a szerződésről a minisztériummal folytatott egyeztetések során a HÖOK többször jelezte, hogy az Európai Unió hivatalos álláspontjának, valamint a vonatkozó statisztikai mutatók ismeretében tud javaslatokat tenni a témához. Ezen egyeztetések során a kormányzat kizárólag az elvi elvárások fenntartására és nem a röghöz kötés technikai megvalósítására – alaptörvénybe foglalására – tett utalást.

A hallgatói szerződés intézménye a jelenleg hatályos alaptörvénybe ütközik, bizonyosan ez az oka az alaptörvény módosítására tett kísérletnek - szögezte le ismét a hallgatói szervezet elnöke.


Nagy Dávid szerint érezhető a társadalom egy részének igénye, hogy a tandíjmentesen megszerzett diploma mögött rejlő tudás az ország határain belül is kamatozzon. Véleményük szerint azonban a diplomások kivándorlása általánosságban nem bizonyított, a szakterületi kivándorlás pedig a hallgatói szerződés kényszerítő eszközével nem oldható meg.

Ezen felül méltatlannak tartják, hogy egy vitatott társadalmi kérdés tekintetében a kormányzat a saját álláspontját alaptörvényben kívánja rögzíteni.


A HÖOK a fentiek alapján, újfent határozottan elutasítja "a kényszeren alapuló röghöz kötést", kéri az Európa Unió által indított vizsgálat hivatalos eredményének közzétételét és a tervezett alkotmánymódosítás felsőoktatást érintő cikkeinek azonnali visszavonását.

Hozzátette: továbbra is támogatják a témában szerveződő békés, pártpolitikától mentes hallgatói megmozdulásokat, így a Hallgatói Hálózat hétfői demonstrációját is.


A Fidesz-KDNP az Országgyűlésnek pénteken benyújtott alaptörvény-módosításában tett javaslatot arra, hogy az alkotmány rögzítse a hallgatói szerződés lehetőségét. Az indítvány alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.

Erre reagálva az Emmi közleményében emlékeztetett: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) korábban elfogadta, hogy a kabinet ragaszkodik a hallgatói szerződés meglétéhez, és azt ígérte, javaslatot küld a szaktárcának a szerződés tartalmi kérdéseiről, ám ennek mostanáig nem tett eleget. A kormány mindazonáltal a konstruktív, folyamatos egyeztetés híve, és számít arra, hogy hamarosan megállapodás születik ebben a kérdésben is a két fél között - közölte az erőforrás-minisztérium.

Az oktatási államtitkárság szerint „forrófejű agitátorok” nem korlátozhatjuk mások jogait

Az oktatási államtitkárság elfogadhatatlannak tartja, hogy "pár forrófejű agitátor" mások jogait korlátozva akadályozza a felsőoktatásban az órák megtartását.

Ezt arra reagálva közölték hétfőn az MTI-vel, hogy az egyetemet érintő pénzelvonás miatt az ELTE Múzeum körúti épületében mintegy negyven hallgató leállította az oktatást több teremben, majd további óramegszakításokkal "blokádot" hirdetett az intézményben szerveződött hallgatói fórum.

Kiemelték, senkinek a jogát nem vitatják el a szabad véleménynyilvánításra, de minden tiltakozónak tudnia kell, hogy mások jogait sem korlátozhatják, bármennyire hisznek is saját igazságukban.

Emlékeztettek arra: a kormány teljesítette a hallgatók legfontosabb követeléseit, és erről tavaly decemberben a felsőoktatásban tanulók legitim képviselőivel részmegállapodást írtak alá, de a még nyitott kérdésekről folyamatosan egyeztetnek az érintett képviseletekkel.

"E tárgyalások a demokratikus jogállam eljárásai szerint folynak. A jövő értelmiségétől elvárható, hogy ezen kereteken belül fejezze ki véleményét" - fűzték hozzá.

Az államtitkárság kitért arra is, hogy a kormány eltörölte a keretszámokat, és ennek következtében a bejutás egyetlen feltétele a megfelelő tudást tükröző elegendő pontszám elérése lett, így jelenleg százezer feletti a meghirdetett magyar állami ösztöndíjas helyek száma.

A közleményben kiemelték, hogy a kormány jelentős, 47 milliárd forintra rúgó többletforrásokat biztosít az idén a felsőoktatásnak, így nemhogy forráskivonás történik, hanem például olyan - az előző kormányhoz köthető -, hosszú évek óta húzódó helyzeteket old meg, mint a PPP-beruházások, és az egyes felsőoktatási intézmények csőd közeli állapotát ellensúlyozandó adósságkonszolidáció. A formálódó új finanszírozási rendszerben az egyetemek, főiskolák oktatási, tudományos, kutatási autonómiáját továbbra is garantálja az állam - írták.

Az államtitkárság közölte: az adófizetők pénzével körültekintően bánó állam kötelessége, hogy gondoskodjék befektetéseinek megtérüléséről, és a felsőoktatásban ezt szolgálják a hallgatói szerződések.

A tanulás költségeit ténylegesen előteremtő társadalom ugyanis joggal várja el, hogy a közpénzből tanuló fiatalok ne csak elkezdjék, hanem fejezzék is be tanulmányaikat, hogy a szerződésben rögzített ideig tudásukat az itt élő emberek javára is fordítsák.

A felsőoktatás megújításának célja a minőség javítása, hogy a hallgatók olyan diplomákat szerezzenek, amelyek a munkaerőpiacon értékesek, biztosítják elhelyezkedésüket - írták, hozzátéve, számos olyan intézkedést hoztak és hoznak a jövőben, amely a fiatalok elhelyezkedését, nagyobb anyagi biztonságát, jobb kereseti lehetőségét biztosítja, mert az ország érdeke, hogy a fiatalok a jobb élet reményében ne hagyják el családjukat, hazájukat.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) hétfőn ugyancsak arra szólította fel a Hallgatói Hálózat aktivistáit, hogy hagyjanak fel "anarchista akcióikkal", és a jövőben a hallgatók tanuláshoz való jogát és az egyetemek szabályait tiszteletben tartva osszák meg véleményüket a felsőoktatásról.

Az ELTE dékánjának sem tetszik a HaHa

Az ELTE bölcsészkarának dékánja elítéli a Hallgatói Hálózat módszereit, véleménye szerint a hétfő délelőtt kezdett egyetemi "blokád" inkább kontraproduktívnak bizonyult.

Dezső Tamás az MTI-nek hétfő délután elmondta, hogy délelőtt a HaHa mintegy 20-25 tagja síppal, dobbal és tülkökkel vonult végig az egyetemen, bementek az órákra és megafonokon keresztül igyekeztek hallgatókat verbuválni fórumukhoz. A dékán szerint viszont ez a módszer inkább kontraproduktívnak bizonyult, ugyanis az órákon jelen lévő hallgatók közül sokan nem nézték jó szemmel a tiltakozást, valahol szóváltásra is sor került, maguk a hallgatók szólították fel távozásra a tiltakozókat. Végül a HaHa tagjai 11 órakor félrevonultak egy terembe, ahol 50-60 ember részvételével megtartották fórumukat.

A dékán kiemelte: abban a hallgatói önkormányzatiságban hisz, ahol minden hallgató választ és választható. Mint kifejtette, karukon kétezer hallgató van, akik maguk közül választanak képviseletet. A HaHának viszont nem látja "ilyen típusú legitimitását, illetve reprezentativitását".


Délután a HaHa által szervezett Deák téri tüntetéséről a mintegy ötszáz résztvevő szintén az ELTE BTK-ra vonult. Dezső Tamás azt mondta: nem tudni, mit terveznek, de kiemelte: a karon nincs olyan terem, ahol ennyien elférnének. Szerinte a legnagyobb baj az, hogy nincs megoldva a tiltakozáshoz csatlakozók személyi biztonsága. Márpedig, ha ennyien bezsúfolódnának egy kisebb terembe, ha valaki rosszul lesz, annak felelőssége a szervezőket terheli.