Nem mond le a horgászatról Áder, de a pártokkal egyeztetne
Áder János államfőként kiemelt figyelmet szentel majd annak, hogy életünkben mindinkább polgárjogot nyerjen egymás sikereinek és teljesítményének elismerése, ragaszkodik az alkotmány által rá rótt jogok és kötelezettségek maradéktalan betartásához.
Magyarország ötödik, szerdán megválasztott köztársasági elnöke az MTI-nek adott interjújában beszélt arról is, bár van szándék benne a közállapotok jobbítására, ez semmiképp sem jelenti azt, hogy bármilyen formában be akarna avatkozni a pártok, az országgyűlés vagy a kormányzat felelősségi körébe tartozó munkába.
Áder elmondta: váratlanul érte, amikor őt jelölték köztársasági elnöknek, s nem kevés fejtörést okozott számára az olyan – elsősorban személyes – szempontoknak az átgondolása, mint gyermekei iskolai kötöttségei, uniós munkatársai sorsa, a megkezdett ügyek lezárása.
Hozzátette: jólesett számára, hogy már a jelölés elfogadása előtt rengeteg támogatást és biztatást kapott. Igaz, olyan is volt, aki azt gondolta, ilyen felkérés esetén nincs mérlegelési lehetőség, de jelezte: őt "más fából faragták", nem az a fajta ember, aki alapos megfontolás nélkül képes lenne igent mondani arra, hogy Magyarország köztársasági elnökévé jelöljék.
Azzal kapcsolatban, hogy szerdán a parlamentben, első elnöki beszédében miért a tiszteletet és a teljesítményt tartotta fontosnak hangsúlyozni, Áder azt mondta: Brüsszelből hazatérve úgy látja, régi adósságunk, hogy a közgondolkodásban végre méltó helyre kerüljön a teljesítmény elismerése.
Szerinte a tisztességgel boldogulni akaró emberek, családok, vállalkozások becsülettel küzdenek nap mint nap, ez tartja meg az országot. Rámutatott: a mások teljesítménye iránti több tisztelet a saját teljesítményünk jobb megbecsülését eredményezné, ami áttételesen az ország versenyképességére is kihatna.
Köztársasági elnökként egyedül ezért talán keveset tehet – fogalmazott –, de ha lesznek szövetségesei, már jóval többet. A maga részéről minden tisztességgel boldogulni akaró magyar embert éppúgy természetes szövetségesének tekint ebben, mint a médiát, a politikai pártokat, a kormányt, a civil szervezeteket vagy az egyházakat, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen formában be akarna avatkozni a pártok, az országgyűlés vagy a kormányzat felelősségi körébe tartozó munkába.
A pártpolitikusságát érintő ellenzéki kritikákkal összefüggésben úgy értékelte, csaknem negyedszázados –magyarországi és uniós – politikusi tapasztalata sokkal inkább segíti abban, hogy köztársasági elnöki megbízatását jól lássa el, mintsem hogy ez hátrányt jelentene. Úgy érvelt: magát az államfői tisztséget az alkotmány is politikai megbízatásként definiálja, ebből pedig logikusan következik, hogy egy politikai tisztséget politikus is betölthet.
Államfői szerepfelfogása kapcsán Áder rögzítette: az alaptörvény világosan körülírja az államfői megbízatás közjogi kereteit, és meggyőződése, hogy a köztársasági elnök csak akkor nyújthat a politikai nemzet és a közjó szempontjából is méltányolható teljesítményt, ha maradéktalanul teljesíti azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket az alkotmány rá ró.
"Az államfő a törvényesség őre, és ebben minden benne van. Esküm szövege is arra kötelez, hogy a jogszabályokat megtartsam és másokkal is megtartassam" – összegzett. "Ha száz kifogástalan törvényt kapok az országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni. Ha pedig száz rosszat, hibásat, mind a százat vissza fogom küldeni" – tette egyértelművé, mit jelent majd ez a gyakorlatban.
Áder János nem zárja ki, hogy él majd országgyűlési felszólalási jogával, de – mondta –, azt majd az élet dönti el, lesz-e olyan kérdés, helyzet, politikai igény, hogy a köztársasági elnök megszólaljon. Valószínűleg Sólyom László sem tervezte el előre, hogy egyszer majd meg kell szólalnia, mint tette ezt az őszödi beszéddel kapcsolatban, de az élet kikényszerítette az elnöki állásfoglalást – hozott példát egyik elődjétől.
Arra a kérdésre, hogy tervez-e parlamenti pártokkal konzultációt, azt válaszolta: minden olyan kérdésben, amelyben szükségesnek tartja kikérni és meghallgatni a véleményüket, számítani fog rájuk, így a kiemelt jelentőségű személyi javaslatoknál is ezt a hagyományt folytatja.
Áder János beszélt arról is, tiszteli a korábbi elnököket, úgy véli, mindegyikőjüktől van mit tanulnia, ezért szándékában is áll minden elődjével személyesen is találkozni.
A V4-ek találkozójáról való távolmaradása kapcsán Áder emlékeztetett arra, még nem Magyarország beiktatott köztársasági elnöke, még nincs alkotmányos lehetősége elnöki jogai gyakorlására, így az ország hivatalos képviseletére sincs módja május 10-ig, hivatalba lépése napjáig.
Geréb Ágnes kegyelmi kérvényéről azt mondta, felelőtlenségnek tartaná, ha beiktatása előtt véleményt formálna róla.
A megválasztott köztársasági elnök beszélt arról is, nem lenne elégedett magával, ha gyermekei és felesége szemében államfőként helytállva épp családfőként vallana szégyent, és gyerekkori szenvedélyéről, a horgászatról sem fog lemondani. "Számomra mindig megmaradnak azok a határok, amelyeket nem vagyok hajlandó átlépni csak azért, mert sorsom bármilyen fontos, felelősségteljes és tiszteletre méltó közjogi tisztségbe emelt" – hangsúlyozta Áder János.
