Nem lesz nemzetbiztonsági kockázat az állampárti múlt
Nem támogatta a parlament azt a fideszes módosító indítványt, amely szerint az állampárti múlt is kockázati tényezőnek számított volna a nemzetbiztonsági ellenőrzésen. A javaslatot az első Orbán-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli minisztere, Demeter Ervin, illetve Németh Szilárd nyújtotta be a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól szóló előterjesztéshez.
Annak a kérdőívnek a bővítését kezdeményezték, amelyet a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeknek kell kitölteniük. Javaslatuk alapján az érintetteknek az esetleges kockázati tényezők között arról is vallaniuk kellett volna, kapcsolatban álltak-e 1990 előtt a kommunista, szocialista ideológia "kiszolgálására létrehozott szervezettel", vagyis tagjai voltak-e például az állampártnak.
Indítványukkal a kormánypárti többség a nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottságban is egyetértett, az eredeti törvényjavaslat fideszes előterjesztői - Kocsis Máté és Csampa Zsolt - azonban nem támogatták a javaslatot. A parlamenti szavazáson Demeterék ötletét a képviselőcsoportok közül végül csak a Jobbik-frakció, illetve a Fideszből mindössze Demeter Ervin és Nyitrai Zsolt szavazta meg.
A kormánypárti többség ellenállása érthető, mert a kabinetben többen is tagjai voltak az egykori MSZMP-nek, vagyis az állampártnak. Az is csaknem bizonyos, hogy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött tisztségek sorát ugyancsak olyan személyek töltik be, akik 1990 előtt kapcsolatban álltak a kommunista, szocialista ideológia "kiszolgálására létrehozott szervezettel".
A törvényjavaslatról - amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esőknek a kockázati tényezők között a jövőben egyebek mellett arról kell számot adniuk, hogy milyen magánjellegű kapcsolatot tartanak fenn külföldi állampolgárokkal, fogyasztanak-e alkoholt, s ha igen, milyen mértékben, szenvedtek-e alkoholfüggőségben, alkalmanként vagy rendszeresen fogyasztottak-e kábítószert, van-e házasságon, illetve élettársi közösségen kívüli kapcsolatuk, illetve álltak-e kapcsolatban a demokratikus jogállam alapelveit tagadó mozgalommal - a jövő héten dönthet a Ház.
Támogatta viszont az országgyűlés, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldi szülését és az itteni lakcímmel rendelkezők külföldi elhalálozását is mérjék fel a jövőben a népmozgalmi adatgyűjtés során. Ezt a statisztikai törvény hétfőn elfogadott módosítása tartalmazza.
A 273 igen szavazattal, 44 nem ellenében elfogadott jogszabály kimondja: a népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldön bekövetkezett halálát, valamint a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldi szülését, ha a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezik.
A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyezte előterjesztés indoklása szerint uniós adatszolgáltatási kötelezettségek, valamint az elmúlt időszak hazai jogszabályváltozásai tették indokolttá a törvénymódosítást. Jelenleg ugyanis a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtések csak a Magyarország területén történt eseményekre terjednek ki, az utóbbi években viszont felerősödtek a migrációs folyamatok, így a külföldön bekövetkezett népmozgalmi eseményeiről is szükséges az adatgyűjtés.