Nem lesz nagyobb szigor a zebrák előtt
A közlekedési tárca elvetette a rendőrség azon KRESZ-módosítási javaslatát, hogy a jövőben a lámpával nem védett zebrák előtt 20 méterre az autósoknak kötelező legyen 30 kilométerrecsökkenteni a sebességet.
A rendőrség tavaly májusban állt elő ezzel a javaslatával, közvetlenül azután, hogy Pécs kertvárosában egy autós a zebrán halálra gázolt egy babakocsit toló nagymamát. Az asszony és a kisbaba is meghalt. "Ausztriában tíz autós közül hét akkor is megáll a zebra előtt, ha a gyalogos még nincs egyértelmű elsőbbségi helyzetben, nálunk ezzel szemben tízből nyolc akkor sem, ha a gyalogos már lelépett az úttestre” – így érvelt a rendőrség a szigorítás mellett.
A közlekedési tárca szerint azonban ez bizonyosan nem jó megoldás. Már csak azért sem, mert szerintük nem vált be az a korábbi KRESZ-módosítás sem, amely a vasúti átjárókon való áthajtás előtt tette kötelezővé az autósoknak a sebesség csökkentését.
A rendőrség ezt vitatja. Álláspontjuk szerint, a tragédia végkimenetele szempontjából majdnem mindegy, hogy mekkora sebességgel hajt egy több száz tonnás szerelvény elé egy autó. A vasúti átjárókban amúgy is elsősorban azért írtak elő sebességkorlátozást, hogy rákényszerítsék őket: nézzenek körül, mielőtt a sínekre hajtanak. Ha valaki nem néz körül, vagy ha a fénysorompó piros jelzése ellenére a sínekre hajt, akkor már nincs mit tenni.
Más a helyzet az utakon. Nemcsak azért, mert ott már lényegesen nagyobb jelentősége van annak, hogy mekkora sebeséggel ütközik az autó a gyalogossal. Minél kisebb az ütközési sebesség, annál nagyobb a gyalogos túlélési esélye.
Budapesten a napokban történt egy kettős halálos gázolás zebrán. Az Istenhegyi úton egy autós egy 82 éves nőt és 85 éves férjét ütötte el. A rendőröknek később azt mondta: látva a gyalogátkelőhelyet jelző táblát, 50-ről 40-re lassított. Úgy gondolta, ezzel eleget tesz a KRESZ azon előírásának, amely szerint az autósoknak „fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel” kell megközelíteniük a gyalogátkelőhelyeket.
A tragédia körülményeinek vizsgálata szakértők segítségével folytatódik. Azonban az már most kijelenthető, hogy a gázoló autós nem tett eleget a KRESZ rendelkezéseinek. Mert bár a közlekedési jogszabály nem határozza meg pontosan, mi számít mérsékelt sebességnek, a bírói gyakorlat e tekintetben évek óta következetes és állandó. Eszerint az az autós közelíti meg fokozott óvatossággal és mérsékelt sebeséggel a gyalogátkelőt, aki nem hajt gyorsabban 30-35 kilométeres sebeségnél. A rendőrség a javasolt KRESZ-módosításban lényegében ezt a bírói gyakorlatot ültette volna át, mondván, a Döntések Tárában közzétett irányadó Bírósági Határozatokkal ellentétben a KRESZ-t valamennyi autósnak ismernie kell.
Bár belátható időn belül nem lesz kötelező a lassítás a zebrán, az autósok jobban teszik, ha az esetben nem a KRESZ betűjét, hanem a bírói gyakorlatot tartják szem előtt.
Ma még azt sem lehet tudni, lesze s ha igen, akkor mikor új KRESZ, amely mindenki számára egyértelművé tenné a szabályozást. Lapunk egy éve számolt be arról, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elkészítette az immár 34 éves közlekedési szabálygyűjteményt felváltó új KRESZ tervezetét – amely egyebek mellett a zebrák előtti kötelező sebességcsökkentést is előírta volna. Azonban a témában illetékes két tárca (a közlekedési, valamint az igazságügyi és rendészeti) azóta is vitázik az új KRESZ kihirdetésének módjáról. Jelesül arról, hogy kormány vagy miniszteri rendeletben tegyéke közzé az új közlekedési szabályokat, illetve, hogy a KRESZ mely rendelkezéseit szükséges esetleg törvényben szabályozni.
Tavaly májusban, az objektív felelősség és az ittas autósokkal szemben elrendelt nulla tolarencia bevezetésekor még úgy tűnt, nem lesz jogi akadálya a zebrák előtti lassítás kikényszerítésének. Akkor a rendőrség azt ígérte, hogy a 30-as szabály hatályba lépésének másnapján a gyalogátkelőhelyekre telepítik az összes sebességmérőjüket, hogy gyorsan megtanulják az autósok, mit is jelent a fokozott óvatosság és a mérsékelt sebesség.
Januárban és februárban tovább csökkent a halálos kimenetelű balesetek és a közúti balesetben elhaltak száma Magyarországon. Az elmúlt év azonos időszakához képest 16-tal kevesebb volt a baleset, és 18-cal kevesebben veszítették az életüket. A rendőrség ezt a múlt év tavaszától alkalamzott objektív felelősség elvével, és az ittas autósokkal szemben bevezetett nulla tolerancia gyakorlatával magyarázza. Negyven évre visszamenőleg tavaly csökkent először ezer alá Magyaroszágon a közlekedési balesetben elhunytak száma. A balesetek nyolcadát továbbra is az ittas vezetők okozzák.
