A kormány minden részletében betartja az Alkotmánybíróság döntését, ahhoz egy betűt sem tesz hozzá, és nem vesz el belőle - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára az Alkotmánybíróság keddi határozatára reagálva.

Rétvári Bence kifejtette: a döntés május 31-i határidőt jelöl meg, így eddig az időpontig teljesen törvényes minden érintett felmentése. A kormánynak sem jogi lehetősége, sem szándéka, hogy ettől eltérjen, és moratóriumot vállaljon, mint ahogy a Szakszervezetek Egyeztetési Fóruma kezdeményezi – mondta. Életszerűtlen – fogalmazott –, hogy hónapokig ne mentsenek fel valakit, aki alkalmatlan és rosszul végzi a munkáját.

Rétvári Bence kiemelte: az Alkotmánybíróság határozatának figyelembe vételével fogják meghatározni a kormánytisztviselői életpályarendszert is, azaz nem lesz indoklásnélküliség.

Az államtitkár idézte az Alkotmánybíróság döntését, miszerint az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közigazgatásban dolgozók tisztségviselők felmentési lehetőségének könnyítését, illetve a közhivatal viseléséhez való jog nem jelenti a hivatal viselőjének felmenthetetlenségét.

Rétvári Bence értékelése szerint a taláros testület egyértelművé tette, hogy nem kell visszatérnie az új törvénynek júniustól az egy évvel ezelőtt hatályos jogszabályhoz, hanem a tavaly nyáron elfogadott és a korábbi között "félúton kell" megalkotni a szabályozást. Ez az új alkotmány elfogadása után várható - jelezte.

Kifejtette: az alkotmánybírósági döntés alapján lehetnek sokkal enyhébbek az államra nézve a felmentés indokai, és lehetnek szigorúbbak a kormánytisztviselőkre nézve, így el lehet mozdulni arról a holtpontról, ami 18 évig volt, amikor a kormánytisztviselők alkalmatlanság miatt gyakorlatilag felmenthetetlenek voltak. A kormánynak az a szándéka, hogy teljesítményösztönzőbb rendszert alakítson ki, és megvédjék azokat a tisztviselőket, akik tisztességes munkát végeznek - hangsúlyozta. 

Az adófizetők pénzével takarékosan kell bánni, ezért csak azokat szabad a közszférában foglalkoztatni, akik tényleges hasznos és hatékony munkát végeznek - fűzte hozzá a kereszténydemokrata államtitkár. 

Eddig sem voltak tömeges elbocsátások: összesen 66 ezer kormánytisztviselő dolgozik, közülük 6-7 ezren minisztériumokban. Az elmúlt nyolc hónapban a minisztériumokból 424 dolgozót bocsátottak el, a háttérintézményeket is beszámítva 850 munkatárstól váltak meg a kormányváltás óta – tájékoztatott az államtitkár.

Szerinte ez a szám eltörpül a Gyurcsány-kormány idején történt elbocsátások mellett, amikor 14 ezer dolgozót mentettek fel. „Furcsállom, hogy akkor a szakszervezetek nem voltak olyan hangosak, mint most” - jegyezte meg.

Rétvári Bence felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc öt éve "lefejezte" a közigazgatást. A Gyurcsány-kormány 2006-ban a közigazgatás legfőbb vezetőit átminősítette politikai vezetővé, így mandátumuk a politikai ciklus végén befejeződött; ezért is kellett újraépíteni a közigazgatás legfelsőbb szintjét - mutatott rá.

A miniszterhez most egyetlen olyan jelzés sem érkezett, ami arról szólna, hogy bárkit politikai okokból bocsátottak el, de ha jönne ilyen, azt kivizsgálják – hangsúlyozta Rétvári. Kiemelte ugyanakkor, hogy az új kormánytisztviselői törvény és a közigazgatás átalakítása eredményes volt, jól működő apparátus jött létre.

Az államtitkár kitért a június 1-től induló új kormánytisztviselői modellre, amelynek egyes elemeit - így az új rendszerű teljesítményértékelést, vizsgáztatási és továbbképzési rendszert, etikai kódexet, javadalmazási és előmeneteli rendszert - 2012. január 1-jéig folyamatosan, több ütemben léptetik hatályba. Az életpályára vonatkozó részletes elképzeléseket a magyar közigazgatás fejlesztési stratégiája, a Magyary Program részeként mutatják be 2011. február 25-én az összkormányzati közigazgatatási vezetői értekezleten.

Szólt Rétvároi a közigazgatási ösztöndíj-program meghirdetéséről is, amiben háromszázan, köztük mintegy negyven roma fiatal vesz részt, és dolgozik a közszolgálatban, nemzetközi tapasztalatokat is szerezve. 

A kormány és az Ab között "kollaborációt" sejt az MSZP

Az MSZP szerint a kormány és az Alkotmánybíróság (Ab) közötti "kollaboráció" jeleit mutatja, hogy az Ab csak május 31-i hatállyal semmisítette meg a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátást lehetővé tévő rendelkezést.

Szanyi Tibor országgyűlési képviselő, a szocialisták elnökségi tagja csütörtökön elmondta: bár a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátásának alkotmányellenességét kimondó Ab-döntést helyesnek, bátorítónak tartják, az bizonyos értelemben mégis "nesze semmi, fogd meg jól", mivel a kormánytöbbség áprilisban új alkotmányt fogadna el, egy ezt követően életbe lépő tilalom pedig semmit sem mond az érintetteknek.

A politikus emlékeztetett arra, hogy hétfőn május elsejéig tartó "intenzív szakaszába" lépett az MSZP aláírásgyűjtése, amelynek eredményéről tájékoztatni fogják az Országgyűlést. Hozzátette, nincs szó arról, hogy népszavazási kezdeményezést indítanának a petíción szereplő kérdésekről.

A petíció arra szólítja fel a kormányt, hogy tartsa be az alkotmány rendelkezéseit, adja vissza a dolgozó emberek nyugdíjra félretett pénzét, hozza létre a devizahiteleseket segítő nemzeti eszközkezelőt, vonja vissza az igazságtalan adórendszert, szüntesse meg az indoklás nélküli elbocsátásokat és állítsa helyre az Alkotmánybíróság eredeti hatáskörét.