Nem lehet illegitim a Magyar Köztársaság
Az MVSZ elnökségének 2009 februárjában hozott határozata szerint "abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság a második állampolgársági népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését megakadályozná, a Magyarok Világszövetsége elnöksége úgy tekinti, hogy ezzel végképp megszűnik Magyarországon a jogállam (...), kiürül a Magyar Köztársaság fogalma (...), a Magyar Köztársaság teljesen illegitimnek és megszűntnek tekinthető".
Az ezt a határozatot megsemmisítő törvényszéki döntés indoklása szerint "az elnökségi határozat törvénysértő mind az egyesülési törvény, mind az alaptörvény szabályai szerint. Nincs arra lehetőség, hogy egy társadalmi szervezet elnöksége, vagy bármely szervezet a Magyar Köztársaságot, vagy annak törvényeit illegitimnek titulálja. Ez ellentétes az alkotmány rendelkezéseivel, így alapvető jogszabályokba ütközik", ezért ezt a határozatot megsemmisítette a bíróság - hangzott el a szóbeli indoklás ismertetésekor.
Az elnökségi határozat megsemmisítését a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte, mert álláspontja szerint az nem volt összeegyeztethető az alkotmánnyal.
A Fővárosi Főügyészség ebben a perben azt is kezdeményezte, hogy a bíróság kötelezze az MVSZ-t arra, hogy a törvényes működés helyreállításáért hívja össze újra a küldöttgyűlését. A Fővárosi Törvényszék ez utóbbi keresetet első fokon elutasította. A bíróság álláspontja szerint az MVSZ 2011. májusi küldöttgyűlésének összehívása és lebonyolítása nem volt szabálytalan, mert nehéz lenne megállapítani, hogy minden küldöttet meghívtak-e. Az MVSZ a küldöttgyűlésre szóló meghívókat nem tértivevényesen küldte szét - zárta a szóbeli indoklást a bírósági tanácselnöke. Az ítélet nem jogerős.