Harmadfokon is érvénytelennek mondták ki a magyar állam (MNV Zrt.) és Joáv Blum, izraeli-magyar kettős állampolgár között 2008 júliusában megkötött telekcsere-szerződést: a Kúria kedden kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvénybe ütközött a kontraktus aláírása, mivel a magyar államnak nincs szüksége Joáv Blum 183 hektáros Pest megyei ingatlanaira az M4-es út megépítéséhez, abból csupán 10 hektárt kellett volna megszereznie.

Az ominózus szerződés értelmében Blum a pilisi és albertirsai telkeiért cserébe megkapta volna a magyar állam tulajdonában lévő 70 hektáros sukorói ingatlanokat. A megállapodást még 2009 őszén Oszkó Péter, akkori pénzügyminiszter utasításra támadta meg bíróságon az MNV Zrt. Az első fokon eljáró Fejér Megyei Bíróság tavaly decemberben meghozott ítélete szerint színlelt szerződésről van szó, az aláírt kontraktusban ugyanis egyetlen szó sem szerepelt arról, hogy a cserét valójában Joáv Blum kezdeményezte azzal a céllal, hogy az általa képviselt befektetők Sukorón King's City néven egy komplex turisztikai beruházást kívánnak megvalósítani. A szerződésben kizárólag az áll, hogy az üzlet a magyar államnak az érdeke, mivel olyan ingatlanokhoz juthat, amelyeket érint a tervezett M4-es főút nyomvonala. Az elsőfokú ítélet szerint a kontraktusból az utolsó pillanatban azért került ki a sukorói kaszinóprojekt megnevezése, mivel a vagyonkezelőnél többen is aggályosnak tartották, hogy Blum ezzel az aktussal nyilvános pályáztatás nélkül juthat nagy értékű Velencei-tavi ingatlanokhoz.

Első fokon feltűnő értékaránytalanság miatt is semmisnek mondták ki a szerződést. A bíróság azt az értékbecslést fogadta el, amely szerint Blum Pest megyei ingatlanai valójában 264 millió forintot értek, nem pedig a szerződésben meghatározott 787 millió forintot. A sukorói földek 1,7 milliárdos értékbecslését a Fejér Megyei Bíróság óvatosabban kezelte, ám azt tényként rögzítette, hogy pusztán a pilisi és albertirsai ingatlanok túlértékelésével kialakult a feltűnő értékaránytalanság.

Még az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt Blum jogi képviselője bejelentette: ügyfele 2011. december 14-én hivatalos értesítést küldött az MNV Zrt.-nek, hogy érdekmúlás miatt visszamenőleges hatállyal eláll a csereszerződéstől. Érvelése szerint nem lehet érvénytelennek nyilvánítani egy olyan szerződést, amely az ítélethirdetés pillanatában már nem is létezik. A bíróság szerint azonban a per tétje éppen az, hogy vajon érvényes-e a csereszerződés, márpedig, ha semmis a kontraktus, akkor attól az alperes nem állhat el.

Blum fellebbezését követően a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott. Az ítélőtábla az idén nyáron meghozott jogerős döntésében fenntartotta az elsőfokú ítéletet, ám megváltoztatta annak indoklását. Eszerint a csereszerződés nem színlelt volt, hanem a „jogszabályok megkerülésével köttetett”, azaz a felek célja elsődlegesen nem Blum földjeinek állami megszerzése volt, hanem az, hogy a sukorói telkek az izraeli befektető birtokába kerüljenek.

A harmadfokon eljáró Kúria előtt Köves Péter ügyvéd, Blum jogi képviselője az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelemre hivatkozva kifejtette: álláspontjuk szerint a szerződés jogszerűen köttetett, szó sincs arról, hogy a sukorói földek nyílt pályáztatását kívánták volna elkerülni a csereügylettel. Kitért arra is, hogy az elállással a szerződés visszamenőleges hatállyal megszűnt, így azt nem lehet érvényteleníteni. Megemlítette azt is, hogy nem csak egy útépítés lehet közérdek, hanem egy olyan volumenű idegenforgalmi beruházás is, amit a befektetők a Velencei-tó partjára megálmodtak, és ami jelentős bevételeket hozhatott volna a magyar államnak, továbbá több ezer új munkahelyet teremtett volna.

A Kúria elutasította Blumék felülvizsgálati kérelmét. Kollár Márta tanácsvezető bíró bejelentette: az első és a másodfokon meghozott döntés hatályban marad, mivel a telekcsere-szerződés valóban érvénytelen. A korábbi döntések indoklását azonban a Kúria megváltoztatta: elsődlegesen azért érvénytelenítette a kontraktust, mert az jogszabályba, mégpedig a Nemzeti Földalapról szóló törvénybe ütközik. Az ítélet szerint a termőföldként nyilvántartott sukorói területek nyílt pályáztatását csak abban az esetben lehetett volna mellőzni, ha a Blum által felajánlott csereingatlanokra közérdekből szüksége lett volna a magyar államnak. A Kúria szerint Blum 183 hektáros pilisi és albertirsai ingatlanaiból csupán 10 hektárnyi rész kell az M4-es út megépítéséhez. Ezt a területet viszont vásárlással vagy kisajátítással is megszerezheti a magyar állam, a további 173 hektárra nincs szüksége.

Kérdésünkre Köves Péter nem kívánta kommentálni a Kúria döntését. Bártfai Beatrix, a MNV Zrt. képviseletében eljáró ügyvéd kérdésünkre közölte: a Kúria ítélete áll a legközelebb ahhoz, amit felperesként a keresetükben megfogalmaztak, hiszen első helyen hivatkoztak a szerződés jogszabályba ütközésére.

A szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az úgynevezett „eredeti állapotot”. Ez az ingatlanok esetében nem túl bonyolult, hiszen a Pest megyei telkek tulajdoni lapjáról már régen lekerült az állami tulajdonra utaló széljegyzet, Joáv Blum tulajdonjogát pedig még széljegyzetben sem vezették rá a sukorói ingatlanok földhivatali lapjára. Visszajár ugyanakkor Blumnak az 296 millió forint (és kamatai), amit 2008-ban értékkülönbözetként fizetett be az államkasszába.

A most harmadfokon is érvénytelennek nyilvánított szerződés megkötésénél bábáskodók ellen büntetőeljárás folyik, a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat Tátrai Miklós, az MNV Zrt. egykori vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. A büntetőper jövő januárban kezdődik a Szolnoki Törvényszéken.