A kormány a költségvetésbe vonta – gyakorlatilag államosította – a magánnyugdíjpénztári tagok számláin összegyűlt mintegy háromezer-milliárd forintot, azt pedig, aki nem szüntette meg önként a pénztártagságát, azzal fenyegették: hiába fizetnek nyugdíjadót, nem kapnak állami nyugellátást. Emiatt mintegy kétszáz beadvány érkezett az AB-hez.

Egyes lapinformációk szerint a testület hétfőn döntött volna a már elkészült határozattervezetről, de úgy tűnik, hogy a bírák között annak tartalmáról nem volt egyetértés. A kérdésről az AB keddi teljes ülésén folytatják a vitát, de a testület szóvivője nem tudta megmondani, hogy ezúttal születik-e verdikt.

Az AB kezét megköti a testület hatáskörét szűkítő korábbi alkotmánymódosítás, amely szerint a pénzügyi – az adókról, vámokról és illetékekről – rendelkező törvények alkotmányellenességét csak akkor állapíthatják meg, ha a szabályozás az emberi méltóság sérelmét okozza. A nyugdíjjogosultság szempontjából ilyen lehet a hátrányos megkülönböztetés vagy az önrendelkezési jog csorbítása, mert ezek az emberi méltóság elidegeníthetetlen részét képezik.

A személyes számlákon levő összeg elvonása kapcsán felvetődik a magántulajdonhoz való jog sérelme is. A testület ezt a kérdést azonban nem vizsgálhatja. Az „államosított” háromezer-milliárdot tehát – amelynek jelentős részét MOL-részvényekre és folyó kiadásokra már egyébként is elköltötték – nyilván nem kell a pénztárak számára visszaszolgáltatni.