Ungváry Krisztián történész 2007-ben az Élet és Irodalomban többször írt, illetve a HírTV-nek nyilatkozott arról, hogy a jelenleg alkotmánybíró Kiss László a '80-as évek elején a pécsi egyetem párttitkárhelyetteseként besúgó, a pártállami állambiztonság "hivatalos kapcsolata" volt, és közreműködött egy ellenzéki csoport felszámolásában. Kedden kihirdetett, nem jogerős ítéletét a büntetőbíróság azzal indokolta, hogy az a kitétel, mely szerint "Kiss László hivatalos kapcsolatként besúgásban (...) serénykedett", becsületsértő, és a történész vádlott nem tudta bizonyítani ezen állítása valóságtartalmát, ezért megállapítható bűnössége.

A másodfokú bíróság súlyosbította a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) döntését, amelyben csupán abban az egyetlen megfogalmazásban mondta ki becsületsértés miatt Ungváry Krisztián bűnösségét, melyet maga a történész sem vitatott, és bocsánatot is kért emiatt az eljárás során. E szerint a HírTV riporterének kérdésére Kiss Lászlóval kapcsolatban "szemetekről", illetve "főszemetekről" beszélt. A történész többi, Kiss Lászlóra vonatkozó megjegyzését PKKB a tudományos kutatás szabadságára hivatkozva nem minősítette bűncselekménynek.

A Fővárosi Bíróság ezzel szemben megállapította, Ungváry Krisztián nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva követte el a rágalmazás vétségét is a besúgásra vonatkozó megjegyzéssel, melyet nem bizonyított. Ezért a másodfokú bíróság intézkedésként egy év próbára bocsátotta a vádlottat azzal, hogy ha ez az időtartam eredményesen telik le, nem szabnak ki büntetést.

Kiss László az eljárás során mindvégig azt hangsúlyozta, hogy soha nem volt az állambiztonság ügynöke, soha nem írt besúgó jelentéseket, és ezt a történész sem tudta bizonyítani. A médiában azonban Ungváry nyilatkozatai nyomán mégis számtalanszor "spiclinek" minősítették. Aki elfogadja a történész véleményét, mely szerint a párt- és állami funkcionáriusok egyúttal az állambiztonság ügynökei, a III/III (a belső elhárítással foglalkozó) csoportfőnökség akaratának végrehajtói is voltak, az több százezer embert akar ártatlanul a vádlottak padjára ültetni.

Kiss László emlékeztetett arra, hogy a történész nyilatkozatai miatt indult polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletének indoklása magáévá tette Ungváry azon érvelését, hogy a pártfunkcionáriusok dolga a figyelés, jelentések írása és az állambiztonság akaratának kiszolgálása volt. Továbbá a tábla a pártfunkcionáriusok által írt belső információs jelentéseket állambiztonsági jellegűnek minősítette, és így esetükben a tábla szerint nem kifogásolható a besúgói minősítés.

Az alkotmánybíró elmondta, hogy a polgári perben született jogerős ítélet ellen a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtandó felülvizsgálati kérelmében hivatkozik többi között ezekre az álláspontja szerint elfogadhatatlan következtetésekre is, amelyek alapján sok százezer embert lehet ártatlanul besúgónak minősíteni. Kiss László az MTI-nek elmondta azt is, hogy "könyvet ír meghurcoltatásáról Ügynökmese az Ungváry-dosszié címmel".

Ungváry Krisztián ugyanakkor vitatott írásaiban és az eljárás során is azt hangoztatta: álláspontja szerint helytelenül "ügynökvadászat" folyik Magyarországon, és csak a Kádár-rendszer társadalmát behálózó állambiztonsági lánc legalján lévő, nem ritkán kényszerrel beszervezett, és így bűnösnek és áldozatnak egyaránt tekinthető ügynököket állítják pellengérre, miközben a náluk sokkal nagyobb hatalmú és kártékonyabb párt- és állami funkcionáriusok megússzák az erkölcsi felelősségre vonást és a tetteikkel való szembenézést.

Ungváry Krisztián hangsúlyozta, Kiss Lászlóról sem állította soha azt, hogy beszervezett ügynök lett volna, hanem éppen azt, hogy a pártállam elnyomó gépezetének egy magasabb szintjén "serénykedett", és pártfunkcionáriusként az állambiztonság koncepcióját valósította meg. Megjegyezte, sok megfogalmazását kifogásolta Kiss László, ám a bíróságok nem találtak semmi kivetnivalót például abban, amikor azt írta a volt egyetemi párttitkárhelyettesről, hogy "hangulatjelentéseket írogató párttitkár", "rendszeres és kollegiális kapcsolatban állt az állambiztonsággal" és "elhallgattatott renitens hangokat".

A történész az ellene folyó eljárással kapcsolatban annyit mondott: a szabadságot nem adják ingyen, ebben az ügyben, úgy látszik, még hosszú és nehéz harcot kell vívni a kutatás szabadságáért és az igazság kimondásáért. Az alkotmánybíró több eljárást is indított a történész nyilatkozataival összefüggésben. A két polgári eljárás közül a sajtóperben kérelmének több ponton is jogerősen helyt adott a bíróság, ugyanakkor a személyiségi jogi perben másfél hónapja a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elutasította keresetét. Ez ellen Kiss László felülvizsgálattal él a Legfelsőbb Bíróságon.

A büntetőperben kedden másodfokú ítélet született, de miután a pótmagánvádló alkotmánybíró és a megvádolt történész is fellebbezett, harmadfokon a Fővárosi Ítélőtábla tárgyal majd az ügyben, és ott születhet meg a jogerős ítélet.