Szerinte félreértés történt, mert nem a pártalakításról, hanem az érdekképviseletek és a politikai szervezetek közötti lehetséges kapcsolatokról beszélt. Így többek között arról is, hogy milyen módon működhetnének együtt például az esetleg párttá alakuló Magyar Szolidaritás Mozgalommal.

Egy múlt heti konferencián az elnök egyébként valóban feltette a kérdést, hogy a szakszervezetek milyen politikai szerepet vállalhatnak. Ezzel kapcsolatban azt is elmondta: egyes vélemények szerint megjelenhetnének akár politikai erőként is.

Pataky azonban állítja, hogy a pártalakítás súlyos szereptévesztés lenne, mert nem lehet egyszerre kollektív szerződést kötni, béralkut folytatni, a munkavállalói érdekeket képviselni, s emellett pártpolitikai tevékenységet folytatni. Nem vitatja ugyanakkor azok igazát, akik azt hangoztatják, hogy a munkavállalói érdekeket igazán markánsan egyetlen párt sem képviseli.

„Nekünk viszont az a dolgunk, hogy szakszervezetként működjünk” – szögezte le, hozzátéve: „hosszú menet lesz”, mire rendbe teszik a saját dolgaikat. A hatékony érdekérvényesítés érdekében elkerülhetetlen ugyanis, hogy szembenézzenek az elmúlt húsz év összes hibájával.

Az alapoktól kell újjáépíteni az egész rendszert – hangsúlyozta az elnök. Szerinte szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy csak a munkahelyi szervezetekre építenek; sokkal inkább az integrációra van szükség. Például Ausztriában létrehoztak a versenyszférában foglalkoztatottakat tömörítő egyetlen nagy, gazdaságos „üzemméretű”, ezért sokkal hatékonyabban működő szakszervezetet, és Pataky úgy véli, nálunk is ez lehet a kívánatos megoldás.

Az elnök megerősítette, hogy valóban csak a szakszervezeteknek van „önköltséges” tömegbázisa, erre azonban nem pártot, hanem érdekérvényesítésre alkalmas befolyást kell alapozni. Egyébként e tekintetben a szakszervezeteknek van bizonyos politikai funkciója, hiszen a hatalom szándékait mindenképpen befolyásolni kívánják.

Amúgy a munkavállalói érdekképviseletek és a pártok közötti együttműködés – ami akár bizonyos mértékű szervezeti összefonódást is jelenthet – nem ördögtől való – szögezte le Pataky. A skandináv államokban ma is létező klasszikus felállás szerint az erős szakszervezetek és a szociáldemokrata pártok igen szoros kapcsolatban állnak egymással, de az elnök úgy gondolja, nálunk egészen más a helyzet.