Nem a bírságolás a rendőr fő feladata
"Mind a 36721 hivatásos rendőrnek tudomásul kell vennie, az országnak van rendőrsége, és nem a rendőrségnek országa. Majdnem mindegy, mi hogyan vélekedünk a saját teljesítményünkről, mert elsősorban és döntően csak az számít, hogy az emberek szubjektív biztonságérzete miképpen változik. Milyen véleményt alkotnak rólunk, a munkánkról az önkormányzatok" – szögezte le a beszélgetés kezdetén Papp Károly vezérőrnagy, a hétfőn hivatalba lépett országos rendőrfőkapitány. Majd hozzátette: természetesen vannak kisebb-nagyobb problémák, de „egy ekkora szervezetben ez szinte természetes”. Tavaly a rendőrség adósságmentesen zárta az évet, az idei költségvetés pedig „évtizedekre visszamenően a legoptimálisabb”, így folytatódhatnak a gépjárműbeszerzések, az épületfelújítások és a számítógépes „tevékenységirányító központok” felszerelése.
Papp Károly főkapitányi kinevezését a rendőrségen belül sokan a bűnügyi szolgálat háttérbe szorulásának folytatódásaként élték meg, emlékeztetve arra, hogy az egykor „a magyar FBI-ként” is emlegetett Nemzeti Nyomozó Iroda mára az egykor Papp által parancsnokolt Készenléti Rendőrség egyik igazgatósága lett. A főkapitány „dilettáns” véleménynek minősítette az efféle okoskodást, és emlékeztetett rá, hogy ő maga is bűnügyi szakon végezte el a főiskolát, és nyomozóként kezdte pályafutását. Szerinte alapjaiban elhibázott a gondolkodásmód, hogy bizonyos kérdéseket rendészeti eszközökkel (értsd: az egyenruhások segítségével) lehet és kell kezelni, míg más ügyekben a bűnügy szolgálatnak kell szállítania a megoldást. A bűnügyi és a közbiztonsági helyzet csak komplex rendőri fellépéssel javítható és tartható a lakosság számára elfogadható szinten – vallja a tábornok.
A közbevetésre, hogy a korrupciós ügyekben az egyenruhásoknak maximum annyi dolguk van, hogy autóba ültessék a megbilincselt gyanúsítottakat, Papp Károly leszögezte: a korrupció olyan társadalmi jelenség, amelyet nem lehet pusztán rendőri eszközökkel megoldani. Elsősorban az ellenőrzésre jogosult és felhatalmazott állami (vállalati) szervezetek dolga megakadályozni a korrupciót és annak terjedését, a rendőrség már csak akkor lép, ha megtörtént a bűncselekmény, hiszen a rendőrségnek ez a dolga.
Arra a felvetésre, hogy amennyiben igazak a hazai korrupció nagyságára vonatkozó felmérések, meglehetősen ritkán láthatjuk, amint a rendőrség korrupt vállalkozókat és kormánytisztviselőket vagy politikusokat vezetne el bilincsben, a főkapitány elmondta: a megújult Nemzeti Nyomozó Iroda egyik fontos feladata a közélet tisztasága elleni bűncselekmények felderítése. Ehhez rendelkezik a szükséges operatív (titkosszolgálati) eszközökkel és módszerekkel. Amennyiben a bűnügyi felderítés korrupcióra utaló adatokat tár fel, és konkrét személyekkel szemben megfogalmazható a megalapozott gyanú, akkor nemcsak a külföldi tudósításokban láthatunk majd olyan képeket, amelyeken éppen korrupció gyanúsítottjait vezetik el.
A tavaly májusban kirobbant rendőrségi korrupciós ügyről Papp Károly kifejtette: az ügyészségi nyomozás ugyan még nem zárult le, annyi azonban már kijelenthető, hogy a parancsnoki ellenőrzés nem volt megfelelő a rendőrség különböző szintjein. Miután az ügy lezárul, az eset tanulságaiból belső használatra esettanulmányt készítenek, hogy mindenki tanuljon belőle. Hasonló összefoglalókat készítettek már korábban is a szakszerűtlen, és emiatt tragédiába fordult rendőri intézkedésekről, melyeket elsősorban a rendőrök továbbképzésében használnak.
Papp már parlamenti bizottsági meghallgatásán hangsúlyozta: főkapitányként kiemelt hangsúlyt helyez „az állomány nevelésére”, és ebben komoly felelősség hárul majd a parancsnokokra. Az állomány átlagéletkora – mondta lapunknak – 33 év, a tiszthelyettesi állományé (ami nagyrészt az utcán járőröző egyenruhásokat jelenti) 26 év. Van olyan kapitányság, ahol a három éve felszerelt rendőr már „öregnek” számít. A kiktől fognak akkor tanulni a fiatalok kérdésre Papp válasza: természetesen a tisztektől, akiknek az átlagéletkora 42 év.
Mint fogalmazott: vége annak a világnak, amikor egy rendőri vezető kiadta a parancsot, hogy tessék ezt és ezt végrehajtani. Ez ma már nem megy. A vezetőnek el kell mondani azt is, hogy miért és hogyan kell az adott feladatot végrehajtani. Papp Károly szerint a tiszteknek jobban együtt kell élniük a vezetettekkel és az ügyekkel, folyamatosan képezniük kell magukat, és tudásukkal segíteni a fiatalabb, speciális képességek és készségek terén képzetlenebb beosztottjaikat. Ezért (is) kapják a fizetésüket.
A múlt ügyei nem merülhetnek feledésbe – mondta később a főkapitány. Bár a fő csapás a polgárok szubjektív biztonságérzetét leginkább borzoló bűncselekmények és szabálysértések visszaszorítása (nincs országosan érvényes parancs, mindenütt azt a bűnt kell fokozottan üldözni, amelynek elkövetői az adott helyen a leginkább borzolják a lakosság kedélyét), a megoldatlan életellenes bűncselekmények felderítésére önálló főosztályt állítottak fel, amely a régi ügyek felderítése mellett szükség esetén az újabbak megoldásában is segítséget tud nyújtani a megyei rendőr-főkapitányságoknak.
Papp Károly a régi ügyekre utalva megjegyezte: nemcsak arra kíváncsiak, hogy kik és miért követték el anno a bűncselekményeket, hanem arra is, hogy a rendőrség elkövetett-e, s ha igen, milyen hibákat, melyek a korábbi nyomozások sikertelenségét okozták. Nem feltétlenül és nem elsősorban a felelősök felkutatása a cél, mint inkább a nyomozás tanulságainak az összegzése, hogy hasonlót még egyszer lehetőség szerint ne kövessen el a nyomozó hatóság, sem az adott megyében, sem az országban.
A főkapitány elmondta, a rendőrség tiszthelyettesi létszáma lényegében teljes. A 2013. január 31-i állapot szerint ugyan még 807 betöltetlen tiszthelyettesi rendőri állás volt a testületnél, ám a nyáron végez 669 tiszthelyettes, az azt követően üresen maradó 138 státuszt szervezési szempontok miatt is betöltetlenül hagyják. Tizenhárom híján valamennyi körzeti megbízotti helyet is betöltötték, az önkormányzatok visszajelzései szerint számos kistelepülésen jelentősen javította az emberek biztonságérzetét, hogy „állandóan van rendőr a faluban”.
Budapesten és a nagyvárosokban is kijelöltek vagy kijelölnek olyan frekventált területeket, ahol állandóan vannak, lesznek rendőrök. Ilyen már volt – jegyeztem meg –, és sok helyen a bűnügyi gócpont ugyanott volt és maradt, ahol a rendőrök posztoltak, mert míg az egyenruhások a tilosban parkolókat és a szabálytalanul kanyarodókat bírságoltak, addig a területen a drogkereskedelem háborítatlanul folytatódott. Papp Károly szerint ez a jövőben nem történhet meg, mivel a rendőrök munkáját nem aszerint értékelik, hogy hány bírságcédulát osztottak ki, hanem annak alapján, hogy hány bűncselekményt és szabálysértést jelentettek arról a területről, melynek közrendjéért, közbiztonságáért szolgálati idejében felelnek.
