A KSH jelentése szerint január és június között 44 ezer 167 gyermek született, ami 2 százalékos növekedés, ugyanakkor 68 ezer 483 ember halt meg, 7,8 százalékkal több, mint 2014 azonos időszakában. Az első negyedéves statisztika is hasonló tendenciát mutat: abban az időszakban – ahogy arról lapunkban már beszámoltunk – 15 százalékkal többen haltak meg, mint tavaly ugyanekkor. Valamelyest tehát mérséklődött az eltérés.

A népesség a legfrissebb jelentés szerint 24 ezer 316-tal csökkent, vagyis gyorsult a fogyás üteme, mert ez az érték 4069-cel magasabb az egy évvel korábbi hasonló adatnál. A demográfusok ódzkodnak az első hat hónap adatainak mélyebb elemezésétől, állításuk szerint ugyanis a demográfiai folyamatok irányát lehetetlen egy féléves adatsorból megállapítani. Ráadásul ez még csak előzetes közlés, amit utólag korrigálhatnak is.

Mihályi Péter közgazdász a KSH honlapján látható adatok alapján hónapokra is lebontotta a számokat, és ebből a sorozatból az látszik, hogy a féléves átlag tényleg magasabb, mint korábban volt, de egyébként a folyamat épp most halad „a normális" állapot felé. Az átlaghoz való visszatérést a statisztikában regressziónak nevezik, ez történik most is.

Kérdésünkre emlékeztetett arra, hogy pár évvel ezelőtt, amikor Franciaországban brutális hőhullám volt, megugrott a halálozások száma, sok idős ember nem bírta a meleget. Az éves halálozási adatokból látszott azonban, hogy valójában átlagos volt az elhunytak száma, ugyanis feltehetően azok az idős emberek haltak meg idejekorán a nagy meleg hatására, akiknek egyébként sem volt már sok hátra az életükből. A magyar adatok mögött egyelőre nem lehet tudni, hogy mi áll: ugyanúgy lehet a téli-tavaszi influenzajárvány is, mint akár a véletlen.