A megbeszélés témái között szerepelnek majd a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok, energiabiztonsági ügyek és az ukrajnai fegyveres konfliktus is. Szijjártó szerint az Európai Unió által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók és az orosz embargós ellenintézkedések jelentős mértékben visszavetették a két fél közötti gazdasági és politikai együttműködést. Az Oroszországba irányuló magyar export például több mint 13 százalékkal csökkent.

Orbán Putyinnal 2013 januárjában Moszkvában Ivan Sekretarev / Reuters

Háttérbeszélgetésen egy magas rangú kormánytag kedden azt mondta, hogy az orosz elnöki vizit „az ország iránti tisztelet és megbecsülés jele". Állítása szerint sem Paks, sem a gázszállítás, sem az Oroszország elleni szankciók ügyében nincs nyitott kérdés. – A paksi projekt lezárt ügy, a szerződések érvényesek, a gázszállítási szerződés felülvizsgálata 2017-18 környékén lesz aktuális – tette hozzá. Az ukrajnai orosz agresszió miatt az EU által bevezetett szankciók kapcsán a politikus megerősítette, hogy a magyar kormány számára az iránytű a német álláspont. – A németek a megállapodásban érdekeltek, ahogyan Magyarország is. Az az alapelv, hogy Oroszországgal hatékonyan, érdemben kell tárgyalni, ahhoz viszont, hogy Moszkvát tárgyalóasztalhoz lehessen kényszeríteni, sziklaszilárd szankciós rendszer kell Oroszországgal szemben. Magyarország ezt képviseli – hangzott az eddigi állásponthoz képest teljes fordulatot sugalló levezetés.

Az, hogy immár ez lett a kormány hivatalos politikája, abból a megjegyzésből is kitűnik, hogy Orbán minden bizonnyal ezt az álláspontot képviseli, ha pénteken Brüsszelben szóba kerül az orosz-ukrán konfliktus, amikor megbeszéléseket folytat az Európai Néppárt elnökével, Joseph Daullal, valamint Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság, és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével.

Szijjártó orosz kollégája, Szergej Lavrov szerint ugyanakkor „rendkívül jók az orosz-magyar kapcsolatok kilátásai". Évértékelő sajtótájékoztatóján Lavrov elismerte, hogy voltak nehezebb időszakok, de úgy fogalmazott, mindkét félnél jelen van egymás kölcsönös megértése, a rokonszenv és annak megértése, hogy a kapcsolatok igen-igen jó kilátásúak, és kölcsönös előnyöket jelentenek. Az orosz külügyminiszter sajnálatosnak nevezte a Déli Áramlat gázvezeték-projekt lezárását. Azt mondta, hogy elsősorban azért született az orosz döntés, mert a projekt az Európai Bizottság kezében „a hátrányos megkülönböztetés eszköze volt".

A reggeli bejelentés után több tüntetést is szervezni kezdtek Putyin látogatása ellen. A Humán Platform február 16-án este 6-ra a Keleti pályaudvartól a Nyugati pályaudvarig tervez menetet „Talpra magyar! Putyint soha!" szlogennel. A Százezren az internetadó ellen és a 60 ezren a magánnyugdíjukért Facebook-csoportok február 17-én este 6-ra a Kossuth térre hívják a tüntetőket. Az ő jelmondatuk: „Nem leszünk Putyin gyarmata!"