Négynapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A képviselők szerdán kezdhetik tárgyalni az igazságügyi miniszter népszavazási törvény módosításáról szóló javaslatát, amely egyebek mellett lehetővé tenné a párhuzamos aláírásgyűjtést az azonos témájú kérdésekben.

A házelnök előzetes napirendi javaslata szerint a parlament ülése hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd az interpellációk és az azonnali kérdések hangozhatnak el. Az első ülésnap ezt követően kedden elfogadni tervezett javaslatok bizottsági jelentéseinek vitájával érhet véget az esti órákban.

A keddi szavazásokon összesen öt indítványt hagyhat jóvá a Ház, köztük például a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának újjáépítéséről szóló magyar-kínai kormányzati egyezményt, valamint a szövetkezeti és szociális tárgyú törvények legutóbb benyújtott módosításait. A határozathozatalokat követően további hat javaslatról kezdődhet általános vita, így egyebek mellett a kormány bürokráciacsökkentési programjának újabb lépéséről, valamint vízgazdálkodási és egészségügyi törvénymódosításokról.

Szerdán újabb hat indítvány kerül terítékre, köztük a népszavazási törvény módosítására vonatkozó előterjesztés, amelynek alapját a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a Nemzeti Választási Iroda javaslatai képezik, és a párhuzamos aláírásgyűjtés lehetővé tételével megszüntetnék a versengést a népszavazás kezdeményezésekor.

Vagyis: azonos tárgyban – akár az üzletek vasárnapi zárva tartásáról is – bármennyien próbálkozhatnának, és annak a kérdéséről írnának ki referendumot, aki a leghamarabb gyűjt össze kétszázezer érvényes aláírást. Ezzel elejét vennék annak, hogy a választási irodán ismét botrányos jelenetek alakulhassanak ki.

Az Országgyűlés kéthetes ülése következő hétfőn – a tavaly kialakított munkarendnek megfelelően – kérdésekkel és azonnali kérdésekkel ér véget.

A választási eljárási törvény is napirendre kerülhet hamarosan, mert az Alkotmánybíróság jövő kedden tárgyal arról a 2013-as indítványról, amely szerint alaptörvény-ellenes a határon túli, illetve a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok megkülönböztetése. Az előbbiek ugyanis levélben szavazhatnak, ám aki külföldön dolgozik vagy tanul, és van hazai lakcíme, csak személyesen valamelyik külképviseleten élhet a választójogával.

Ez esetenként meglehetősen nehézkes, de akár kivitelezhetetlen is, mert lehetnek olyanok, akiknek több száz kilométert kellene utazniuk – ami jelentős költségekkel járhat –, illetve a munkájuk miatt nincs is lehetőségük rá, hogy a szavazás napján tartósan távol maradjanak. A panaszos mindkét szempontot felveti.

A kormány álláspontja viszont, hogy a levélben szavazás sérti a választás titkosságát – ami a határon túli magyarok esetében ugyancsak felvetődhet –, emellett visszaélésre adhat lehetőséget, mert senki nem tudja ellenőrizni, hogy a választó ténylegesen külföldön tartózkodik-e.

Így a voksát bárki akár el is adhatja pártoknak, amelyek átveszik a szavazólapot, majd azt kitöltik és feladják helyette. Kérdéses, hogy az alkotmánybírák osztják-e ezt a vélekedést, vagy inkább a már vagy félmillió külföldön dolgozó magyar állampolgár szempontjait veszik-e figyelembe.

A legutóbbi parlamenti választáson egyébként közülük mindössze 28 ezren kérték a külképviseleti névjegyzékbe vételüket, és ténylegesen 24 ezren adták le a voksukat. A többség tehát érdektelennek bizonyult a hazai választások iránt, de az is lehet, hogy sokan a tortúrát nem vállalták. Ezzel szemben a határon túli magyaroktól 158 ezer levélszavazat érkezett, ami a Fidesznek egy plusz mandátumot, egyben kétharmados többséget jelentett.