A kormányellenes civilek március 15-én hirdették meg a rendszerbontó népszavazást, de már két nappal előbb 19 kérdést tartalmazó csomagot nyújtottak be az NVB-hez. Ezek közül mindössze a tankötelezettség 18. életévig történő kiterjesztéséről, a kötelező kamarai hozzájárulásról, valamint a politikusok hozzátartozói vagyonnyilatkozatainak nyilvánosságáról szóló kezdeményezést engedték át. Később újabb kilenc kérdéssel álltak elő, de a testület döntése alapján csupán kettőben lehetne referendumot tartani: szüneteltessék-e a nyugdíj folyósítását az országgyűlési képviselői megbízatás idejére, s korlátozzák-e hat hónapra a várakozási időt azon betegek eseté ben, akik nem igényelnek azonnali ellátást.

A kormányellenes civilek 28 kérdéses rendszerbontó népszavazást hirdettek meg Veres Viktor / Népszabadság

A 28 kérdésből tehát csak öt ment át, ám ismeretlen magánszemélyek azokat is megtámadták a Kúriánál. A fennmaradó 23 ügyben viszont a kezdeményezők fordultak a Kúriához, s lehet is esélyük, hogy néhány esetben nyernek. Például volt olyan felvetés, amelyet arra hivatkozva utasítottak el, hogy az adókról, vámokról, illetékekről és járulékokról nem lehet népszavazást tartani. De az, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon feltüntessék-e a 2012 előtt bevallott nyugdíjjárulék összegét – ami az államosított magánnyugdíj-pénztári vagyon szempontjából lehet érdekes –, nem befolyásolja az egyes személyek befi

zetési kötelezettségét. Hasonlóképpen más jogértelmezésre juthat a Kúria az útdíj vagy a miniszterelnök hivatalának Várnegyedbe költözése kapcsán is, mert az ezekre vonatkozó kérdéseket az NVB azzal dobta vissza, hogy a parlament nem felettese a kormánynak, így ezen ügyekben a kabinet szabadon dönthet. A legfőbb bírói fórumnak július–augusztusig kell döntenie a 28 kérdés sorsáról.

Így pillanatnyilag egyetlen, Tóbiás Józsefnek, az MSZP elnökének a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi kétszáz százalékos bérpótlék bevezetésére vonatkozó népszavazási kezdeményezése él, de csaknem bizonyos, hogy valaki az NVB szerdán hozott döntését is megtámadja. Így ebben az évben már biztosan nem lesz referendum.

Az szinte bizonyos, hogy a „rendszerbontó” kérdések egy része népszavazásra bocsátható, és a vasárnapi bérpótlék kapcsán sem dönt majd másként a Kúria. Így szakértők szerint összességében akár tucatnyi ügyben – például abban is, hogy a minimálbért kapcsolják-e a létminimumhoz, s a kiemelt beruházásokat se vonhassák ki a közbeszerzés általános szabályai alól, illetve a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos pénzügyi adatok legyenek nyilvánosak – írhatnakmajd ki referendumot.

Ennek feltétele, hogy a kezdeményezők 120 nap alatt legalább kétszázezer támogató aláírást gyűjtsenek össze. Utána, az aláírások hitelesítésére a Nemzeti Választási Irodának hatvan napja van, s ha minden rendben, a parlamentnek a népszavazás ügyét a következő ülésnapon napirendre kell vennie, és harminc napon belül döntenie kell. Kicsit azonban még lehet késleltetni a

szavazást, mert az országgyűlési határozatot az Alkotmánybíróság előtt bárki megtámadhatja. A döntésre határidőt a jogszabályok nem szabnak meg, ám a határozat – miután önmagában a kérdést már nem lehet kifogásolni – pár hét alatt megszülethet. Utána a köztársasági elnökön a sor: legalább hetven, illetve legfeljebb kilencven napon belüli időpontra ki kell tűznie a szavazást. Így a referendumra legkorábban valamikor a jövő tavasszal kerülhet sor. Az érvényesség feltétele azonban a korábbiakhoz képest szigorúbb: a választásra jogosultak több mint ötven százalékának – beleértve a névjegyzékbe vett csaknem háromszázezer határon túli magyart is

– kellene leadnia a voksát. Erre elég kevés az esély, mert ezt a részvételi küszöböt – az 1989-es négyigenes népszavazás mellett – csak a Fidesz által kezdeményezett, a tandíjról, vizitdíjról és kórházi napidíjról szóló 2008-as referendum esetében sikerült pár tized százalékkal megugrani. Az érdekesség ked véért: akkor a népszavazást a bejelentést köve tően másfél év múlva tartották meg. Úgy tűnik, az új szabályok szerint viszont legfeljebb bő egy évig lehet húzni az időt.