Menekültekről lehet népszavazást tartani, a budapesti olimpiáról nem hagyják

Egy még nem létező szervezet törvénybe foglalása az egyik oka annak, hogy nem írható ki országos népszavazás a magyar olimpiai pályázatról.

 

Tudta? Az Országgyűlés törvénybe írta, hogy ha Budapest elnyeri a 2024-es nyári játékok megrendezésének jogát, létrejön az Olimpiai Megvalósíthatósági Hatóság, ezen pedig népszavazással sem lehet változtatni – az ugyanis korlátozná a parlament szervezetalakítási szabadságát.

Erre hivatkozva utasította el a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az Átlátszó újságírójának, Erdélyi Katalinnak a népszavazási kezdeményezését, amely a Budapest 2024-es olimpiai pályázatához szükséges garanciákat tartalmazó, nyáron elfogadott törvény hatályon kívül helyezését célozta. Az NVB indoklása azért is különös, mert a törvénynek az a része, amely a megvalósíthatósági hatóságról szól, még nem is lépett hatályba. Hatályon kívül helyezni pedig csak már hatályos rendelkezéseket lehet. Ráadásul a hatóság központi hivatal lesz, azaz a kormány hozza majd létre, nem az Országgyűlés. A törvény emellett rendelkezik az Olimpiai Védnökök Testületéről is, ennek tagjait csakugyan a házelnök kéri fel, de a Schmitt Pál volt köztársasági elnök – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja – által vezetett testületnek nincs közhatalmi funkciója.

Az NVB másik érve úgy szólt: Erdélyi kérdését a választópolgárok félreérthetik, azt gondolhatják, hogy a népszavazás tárgya maga az olimpiarendezés. Nagyot egyébként nem tévednének ezzel: az említett jogszabály valóban nélkülözhetetlen biztosítékokat tartalmaz a magyar pályázathoz. A választási bizottság kormánypárti tagjai azonban meggyőzték egymást arról, hogy Budapest az Országgyűlés támogatása nélkül is sikerrel pályázhat a nyári játékok megrendezésére.

Litresits András, az MSZP delegáltja ezzel szemben épp azzal érvelt: a népszavazás csakugyan arról szólna, hogy Budapest rendezzen-e olimpiát vagy sem, mint ahogy a vasárnapi boltzár eltörlése érdekében is az arról szóló törvényt támadták a szocialisták. Az LMP-s Bodolai László pedig azt hozta fel: a kezdeményezés megfogalmazása teljesen egyértelmű, szemben a kvótanépszavazáson föltett kérdéssel.

Patyi András, az NVB elnöke egyébként további kivetnivalókat is talált a kérdésben, de ezeket már a bizottság kormánypárti tagjai sem osztották kellő számban. Pedig Patyi szerint azért sem lehetett volna kiírni a népszavazást, mert a pályázatért felelős cég, a Budapest 2024 Zrt. illetékmentességet élvez, illetékszabályokról pedig nem lehet népszavazást rendezni. Mint ahogy kizáró oknak találta azt is, hogy az olimpiai jelkép oltalmáról szóló nairobi egyezmény mint nemzetközi szerződés szintén szerepel a törvény szövegében. Nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről ugyanis nem lehet népszavazást tartani – kivéve, ha a kormány kezdeményezi, és az uniós betelepítési kvótáról van szó.

Az NVB döntése nem jogerős, azt a Kúrián lehet megtámadni. Erdélyi Katalin erre készül, mint lapunknak elmondta, nem nyugszanak bele, hogy nem dönthet a lakosság egy ilyen súlyú ügyben, ezért felülvizsgálati kérelmet adnak be.

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.