A főigazgató a kétnapos, „Megoldási lehetőségek a migrációs válságkezelésben. Működik-e a Közös Európai Menekültügyi Rendszer?" címmel megrendezett konferencia megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, ma már az Európában mindenki egyetért azzal, hogy súlyos migrációs válsághelyzet alakult ki.

A főigazgató beszámolt arról: az Eurostat szerint tavaly közel 2 millió ember érkezett illegálisan Európába, és 1,4 millió kért védelmet, kétszer annyi, mint előző évben. Mint mondta, a tömeges bevándorlás "kissé felkészületlenül érte" az EU-t, holott a statisztikából látható volt, mi fog következni: 2013-ban az illegálisan belépők száma meghaladta a 430 ezret, 2014-ben a 670 ezret, 2015-ben a kétmilliót. A menedékkérelmek hasonló tendenciát mutatnak: 2013-ban 430 ezer, 2014-ben 620 ezer, tavaly már 1,4 milliót nyújtottak be.

Magyarországon is szembetűnő volt a növekedés: 2013-ban 23 ezer, 2014-ben 50 ezer, 2015-ben több mint 400 ezer illegális migráns érkezett az országba, és 2013-ban 18 ezer, 2014-ben 42 ezer, tavaly már 177 ezer menedékkérőt regisztráltak. Megjegyezte: tavaly tehát 400 ezren érkeztek az ország területére, de az ideérkezők nem érezték fontosnak, hogy védelmet kérjenek, sőt a hatósággal történő együttműködést is nagy tömegben megtagadták.

A főigazgató jelezte: a válsághelyzet megosztja az embereket, a szélsőséges, erőszakos megnyilvánulások miatt az európaiakban kialakult a bizalmatlanság. De - mint mondta - nemcsak a migránsok által elkövetett bűncselekmények okoznak félelmet, hanem az is, hogy az illegális migránsok között komoly biztonsági kockázatot jelentő személyek is lehetnek. Mint mondta, a közös európai menekültügyi rendszer alapjait képező jogi normák nem tudnak lehetőséget biztosítani a védekezésre, a vonatkozó irányelvek a jogokról, garanciális elvekről szólnak, kevesebb szó esik bennük a kötelezettségekről, és nem szólnak a szankciókról, márpedig - mint mondta - a jelenlegi helyzet enélkül nem fog megoldódni.

Végh Zsuzsanna leszögezte: a megoldás nehezen körvonalazódik, azért is, mert nehéz úgy mindenki számára megnyugtató választ adni, hogy a tagállamok érdekei jelentősen eltérnek. Jelezte: mindenképpen változtatni kell a visszaküldési szakpolitika területén, mert a dublini rendszert nem a válsághelyzetre találták ki, ezért nem is működik, a 20 százalékot sem éri el a sikeres visszaküldések száma.

Végh Zsuzsanna úgy fogalmazott: azt is számításba kell venni, hogy amennyiben egyes bevándorlási célországok fenntartják bevándorlási politikájukat, elképzelhető, hogy észak-közép Afrikából elindul a jelenleginél is nagyobb bevándorlási hullám, a szegénységgel küzdő régiók gazdasági migránsai. Mint mondta, az Iszlám Állam térnyerése nyomán is újabb migránsok indulhatnak útnak.

A főigazgató szerint a válsághelyzet megszűnésével belátható időn belül nem lehet számolni, a jelenlegi áradatot megállítani nem lehet, csak mérsékelni. Hozzátette: a megoldás kompromisszumok nélkül nem fog megvalósulni.

A konferenciát - ahol hazai és nemzetközi előadók vitatják meg a migránsválságot és az eddigi tapasztalatokat - a Hanns Seidel Alapítvány és a Magyar Rendészettudományi Társaság szervezte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal közreműködésével.

A nyolc országból érkezett előadók többek között értékelik a migránshelyzetet, az EU-török megállapodást, a bevándorlás biztonsági kockázatát, a schengeni határvédelmet, az uniós országok intézkedéseit, a brüsszeli bevándorláspolitikát. A Frontex, az európai határőrizeti ügynökség képviselője az uniós és a tengeri határvédelem tapasztalatairól tart előadást, felszólalnak macedón, svéd, török előadók is.