Az eltartásra kötelezett gyermekeket július 1-jétől bárki perelheti, ha helyettük viseli a szülők gondját. Ezt magánszemélyek és idősotthonok is megtetetetik, ha a gondozott nyugdíja nem fedezi az ellátási költségeket. A 24.hu annak járt utána, miként reagál a jogszabályváltozásra a fővárosi önkormányzat.

Ezért megkeresték egy budapesti önkormányzati idősek otthonának igazgatóját, de ő a fenntartóhoz, a fővárosi önkormányzathoz irányította a portált. Megtudták: az intézményi, illetve személyi térítési díj megállapításának szabályairól, eseteiről törvény rendelkezik, a részletszabályokat kormányrendelet rögzíti.

A fővárosi fenntartásában lévő  – egyébként nem csak budapesti – idősotthonokban alkalmazott szolgáltatási önköltségi, intézményi térítési díj, valamint a belépési hozzájárulás összegeit a fővárosi közgyűlés által jóváhagyott rendelet tartalmazza, amit csütörtökön módosítottak, de az intézményi térítési díjak emelése egyelőre elmaradt – közölte a 24.hu-val a főpolgármesteri hivatal.

A fővárosi önkormányzat azt a tájékoztatást adta, hogy a fenntartásukban lévő 11 idősek otthona 2016-ban éves szinten átlagosan mintegy 3900 főről gondoskodik. Az ellátási kötelezettség teljesítése során felmerülő kiadásokat három fő bevételi forrásból fedezi a fenntartó, illetőleg az intézmény: állami támogatásból, intézményi saját bevételekből – a személyi térítési díjak és a belépési hozzájárulások teszik ki ennek nyolcvan százalékát –, valamint a fenntartói kiegészítő támogatásból.

A 2016. évi költségvetésben a teljes tervezett kiadás  9,6 milliárd forint volt, s ebből intézményi saját bevétel 4,1 milliárd Ft (43 százalék), állami támogatás 3,9 milliárd Ft (40 százalék), fővárosi kiegészítő támogatás 1,6 milliárd Ft (17 százalék). Ez azt jelenti, hogy a térítési díjakból befolyó bevételek csak részben nyújtanak fedezetet az ellátás költségeire, és ez valamennyi önkormányzati idősotthonnál így van.

A fővárosi önkormányzati idősotthonokban általánosan érvényes szabály, hogy amennyiben az ellátást igénybe vevő jövedelme alapján meg tudja fizetni az intézményi térítési díjat – vagyis az nem éri el a gondozott jövedelmének nyolcvan százalékát –, illetve nem tesz jövedelemnyilatkozatot, mert ő vagy más személy vállalja az intézményi térítési díj megfizetését, a rendeletben szereplő díjat kell megfizetni.

Abban az esetben viszont, ha az intézményi térítési díj meghaladja a lakó jövedelmének nyolcvan százalékát, és helyette más személy nem vállalja a különbözet megfizetését, az intézmény vezetője személyi térítési díjat állapít meg. Ez intézményenként, épületenként, az ágyszámtól és az ellátási szükséglettől függően is különböző lehet, s havi 53 és 172 ezer forint között alakul. A szolgáltatás önköltsége ennél minden esetben jóval több.

A személyi térítési díjban mutatkozó tartozásról a fenntartó válasza szerint abban az esetben beszélhetünk, amikor az ellátott, illetve a térítési díj fizetését részben vagy egészében vállaló más személy a számára megállapított térítési díjat nem fizeti meg határidőre. A tartozások összegéről az intézmények részletes kimutatást vezetnek, amelyet negyedévente megküldenek a főváros számára. Hogy mennyi a tartozás, arra a portál nem kapott választ.

Az viszont kiderült: a szülőtartás kapcsán nem szerepel a fővárosi önkormányzat tervei között az, hogy visszamenőleges hatállyal peresítse vagy az intézmények által peresíttesse a tartásra kötelezett hozzátartozó tartási kötelezettségének elmulasztása miatt beálló és elmaradt fizetési kötelezettséget.

Megtudták azt is, hogy a szülőtartási eljárásrend kidolgozása folyamatban van, és az ezzel kapcsolatos rendeletmódosításokról várhatóan ősz elején fog döntést hozni az önkormányzat. Ezt szakmai egyeztetések előzik meg, amelyekbe bevonják az érintett intézményeket is. Tájékoztatás a rendeletmódosítás után várható