Nem kell többé kozmetikázni: itt a 'lex Pancho'
Az információszabadságról szóló törvény célja, hogy megvalósuljon a közügyek átláthatósága azzal, hogy érvényesül a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog.
A látványcsapatsportoknak nyújtott támogatást a magyarországi vállalatok leírhatják a társasági adóból. A támogatás háromnegyedét egy 2013-as törvénymódosítás szerint kiegészítő sportfejlesztési támogatás címén, támogatási vagy szponzori szerződés keretében a támogatott szervezet országos sportági szakszövetségének kell utalni.
A módosítás indoklásából ugyan nem derül ki, de az egyik előzmény a felcsúti Pancho Aréna körüli támogatási botrány lehetett. Ahogy arról még szeptemberben írt a Figyelő, utólag átírták a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány 2012-es közhasznúsági jelentését, aminek eredetijéből egyértelműen kiderült, hogy bizony tetemes központi költségvetési támogatásból, tehát az adófizetők pénzéből építették fel a Pancho Arénát – ellentétben Orbán Viktor kormányfő állításaival.
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2012-es jelentését a leadása után 14 hónappal írták át, így sem ez, sem a 2013-as beszámolóban nincs feltüntetve, hogy állami pénzből – mintegy hétmilliárd forintból – épült volna az aréna.
A lap emlékeztet rá, hogy a stadion felhúzásához szükséges összeg jórészt úgynevezett társaságiadó-kedvezmény programból (TAO) származott. Ez azt jelenti, hogy néhány – elsősorban kormányközeli – cég, élve a kabinet által teremtett lehetőséggel, a társasági adót az államkassza helyett a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak fizette be, stadionépítésre. Magyarán az alapítvány adóforintokat kapott. (Már csak azért is nehéz kétségbe vonni, hogy a TAO-pénz közpénz, mert a TAO bevezetésekor állami támogatásként kellett engedélyeztetni az Európai Unióval – a Szerk.).
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Orbán Viktor, az akadémia alapítója, valamint az intézmény is váltig állította, hogy nem közpénzből finanszírozták a stadionfejlesztést. Az aréna avatóján Orbán éppen a pénzügyi modell egyediségét méltatta, mondván „a Puskás Akadémián hagyományosan magáncégek adományaiból építkezünk, nem állami pénzből". Egy újságírói kérdésre pedig „kommunista beidegződésnek" nevezte, hogy közpénzről lenne szó. Hasonlóan nyilatkozott Mészáros Lőrinc, az alapítvány elnöke: „közpénz egyetlen fillér sem jött".
Az alapítvány 2012-es közhasznúsági jelentésének eredeti verziója szerint márpedig 2,09 milliárd forint érkezett be az alapítványhoz központi költségvetési támogatásból, ami lényegében megegyezik az MLSZ-támogatás és a TAO-pénzek összegével. Tehát a TAO-támogatásokat költségvetési forrásnak minősítették, így elismerve, hogy a stadion közpénzből épült.
2014. augusztus 11-én azonban utólag módosították a 2012-es beszámolót – írja a Figyelő. Az Országos Bírósági Hivatal honlapjára feltöltött dokumentumban egyetlen adat változott: a táblázatban a „központi költségvetési támogatás" soron most már csak 145 millió van feltüntetve (ez az MLSZ-től kapott, máshol is költségvetési forrásként lekönyvelt összeg). Azaz a beszámolót a hivatalos kommunikációhoz igazították.
Az alapítvány könyvvizsgálója, Farkas Béláné (aki a módosítást is jóváhagyta) a Figyelőnek elismerte: valóban módosították a 2012-es beszámolót, de mivel a változtatásra csak egy „adminisztrációs hiba" miatt volt szükség, az a főbb számokat nem érintette, ezért a könyvvizsgálói jelentést nem kellett átírni, illetve frissíteni.
További érdekesség, hogy az alapítvány egy másik, tavalyi beszámolójában „benne felejtették" az „állami támogatás" kifejezést, bár 2011-ben mindössze 282 millió, 2012-ben 180 millió, tavaly pedig 185 millió forintnyi összeggel.
Az akadémia támogatói között mellesleg a – közpénzből finanszírozott – közmédia is szerepel.
