Nem jár kártérítés az eladhatatlan devecseri házért

Elutasította a Győri Ítélőtábla annak a devecseri háztulajdonosnak a kártérítési követelését, akinek az ingatlana ugyan másfél kilométerre áll a vörösiszap-katasztrófa által sújtott területtől, de szerinte a tragédia miatt nem tudja eladni a lakását.
Másfél millió forintos kártérítést követelt a Mal Zr.-től egy devecseri család. Úgy tudjuk, hogy bedőlt svájcifrank-hitelük miatt kényszerültek volna a szabadpiacon értékesíteni befejezetlen házukat. Az ingatlant azonban az általuk megállapított áron lehetetlen eladni. Szerintük az ingatlan értékcsökkenése a négy évvel ezelőtt bekövetkezett vörösiszap-ömlés következménye. Házuk ugyan a tragédiában nem szenvedett kárt, hiszen a katasztrófa sújtotta területtől messze áll, de úgy gondolják, a gátszakadás miatt váltak szinte forgalomképtelenné a devecseri ingatlanok.

Első fokon a bíróság elutasította kérelmüket, a Győri Ítélőtábla azonban a szakértői ellentmondások tisztázása érdekében új eljárást rendelt el. Az ezt követő elsőfokú határozat is arra a megállapításra jutott: „nyomatékos kétség fér” ahhoz, hogy az iszapkatasztrófa miatt nem tudják eladni az adott épületet. A család fellebbezése nyomán ismét az ítélőtáblára került az ügy, mely helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

Indoklásában Zámbó Tamás tanácsvezető bíró utalt arra, hogy a három szakértői vélemény ellentmondásait a budapesti műszaki egyetemről felkért testület tisztázta. E szerint az ingatlanpiac 2008-ban került válságba, a forgalom és a házak értéke országszerte csökkent. Ráadásul a devecseri család a katasztrófa előtti években is sikertelenül próbálkozott értékesíteni az otthonát. Állítólag volt egy komoly, de a vételtől végül is elálló érdeklődő, ám a felperes ezt sem tudta bizonyítani.

Az Ítélőtábla azt az állítást is mérlegelte, melyet a devecseri család védője hangoztatott: a polgármesterre való hivatkozással közölte, hogy a katasztrófa óta tíz százalékkal csökkent Devecser népessége, ez a tendencia pedig kedvezőtlen hatással volt az ingatlanpiacra. A szakértői testület azonban azt állapította meg: Devecser lakosságának legnagyobb mérvű csökkenése még az iszapömlés előtt, 2009-ben következett be.

A bíróság azt nem vonta kétségbe, hogy a tragédia nyomán átmenetileg kevesebbet értek a devecseri lakások, ám ez csupán egyik eleme volt az ingatlanpiac helyben is tapasztalható megingásának. Négy évvel a tragédia után – a szakértői testület véleménye mellett tekintettel arra is, hogy a házat előtte sem sikerült eladni – nem bizonyítható egyértelmű, közvetlen, ok-okozati összefüggés a katasztrófa és az adott, be sem fejezett ingatlan értékcsökkenése között.

Az ítélet jogerős.

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.