A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező – határon túli – választópolgárok levélben szavazhatnak a népszavazáson, és az NVI-hez már egy hete folyamatosan érkeznek a levélszavazatok postai úton, vagy a külképviseletekről. A névjegyzék szerint több mint 274 ezer ember jogosult így szavazni.

A választási iroda hétfőn kezdte meg a beérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését. Azt vizsgálta, le van-e ragasztva a válaszboríték, az tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva. Az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok alapján az azt is ellenőrzik, hogy az azonosító nyilatkozatot kitöltő szerepel-e a névjegyzékben és nem küldött-e vissza több szavazási iratot.

Ha az iratcsomag minden eleme formailag és tartalmilag is megfelel a törvényi előírásoknak, akkor külön dobozban gyűjtik a névtelen, szavazólapot tartalmazó borítékokat, és ezeket a szavazás napján este 7 óra után bontják fel, majd szkennelik be a szavazatokat.

Hétfőn és kedden 15 601 szavazási iratot dolgoztak fel, ebből 12 835 volt érvényes. Ez azt jelenti, hogy megközelítőleg minden ötödik visszaérkezett szavazási irat érvénytelen volt. Az NVI az MTI érdeklődésére közölte, az ellenőrzött szavazási iratok érvénytelensége többnyire abból adódik, hogy a választópolgár nem, vagy nem a nyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezően adta meg az anyja nevét.

Az Országgyűlés május 10-én rendelte el az úgynevezett kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"