Az állam- és szolgálati titkok megőrzése végett kezdetektől zárt ajtók mögött lefolytatott tárgyalássorozat végén a bíróság azt állapította meg, hogy a vádlottak nem hamisítottak közokiratokat, azaz bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat – tudtuk meg Papp Géza ügyvédtől. Az ügyész valamennyi vádlott vonatkozásában fellebbezést jelentett be, így a döntés nem jogerős.

Az ügyben minden részlet titkos, ezért a nem jogerős ítélet kihirdetése után a védők sem árulhattak el részleteket arról, hogy pontosan milyen iratok meghamisításával vádolták a három tábornokot és az alezredest, s hogy a vád szerint a hamisításnak mi célja vagy értelme lett volna. Csak sejteni lehet, hogy a vád alapjául azok a dokumentumok szolgálhattak, amelyeket a vádlottak 2008 és 2009-ben írtak a Nemzeti Nyomozó Iroda megkereséseire a romák sérelmére két év alatt hat halálos áldozatot követelő gyilkosság sorozattal összefüggésben.

A Központi Nyomozó Főügyészség még 2013 augusztusában rendelt el nyomozást az ügyben, kevéssel az előtt, hogy nyilvánosságra hozták a Hende Csaba honvédelmi miniszter által röviddel 2010-es hivatalba lépése után a katonai elhárításnál elrendelt belső vizsgálat eredményét. A KBH jelentéséből világosan kiderült, hogy a katonai elhárítás a rendőrségi nyomozás alatt fontos információkat hallgatott el a rendőrség elől. Például, hogy az egyik gyanúsított, Csontos István, korábban az ügyben informátoruk volt.

A nyílttá tétele előtt anonimizált, kevés konkrétumot tartalmazó jelentés szerint a vizsgálók egyértelműen megállapították, hogy Csontos István tartótisztjét szakmai mulasztás terheli, a KBH korábbi vezetése pedig szakmai hibák sorozatát követte el. A későbbiekben azonban az üggyel foglalkozó hatóságok munkáját a KBH vezetése maximálisan támogatta. Hogy miben és hogyan, az a jelentés kézzel írt feljegyzése szerint Hende számára sem volt világos, végül kétségei ellenére elfogadta a jelentést.

A dokumentumból egyébként fehéren-feketén kiderült, hogy miközben a sajtó már 2009 augusztusa végén tényként írt a KBH és Csontos István szervezetszerű kapcsolatáról, a Nemzetbiztonsági Bizottság 2009 szeptemberében felállított ténymegállapító munkacsoportja előtt Cs. István tartótisztje vezetői utasításra ezt letagadta. Pedig legalább egy, de akár két gyilkosság is megelőzhető lett volna, ha Csontos közvetlenül vagy a katonai elhárításon keresztül értesítette volna a nyomozókat a Kiss-testvérek és Pető Zsolt viselt dolgairól.

Az már csak a romagyilkosok elfogása után derült ki, hogy Csontos tartótisztje akkor sem végezte el a tőle elvárható alapossággal a munkáját, amikor más tartótisztekkel egyetemben arra kapott parancsot, hogy vegye fel a kapcsolatot valamennyi volt és aktív informátorával és gyűjtsön adatokat a romagyilkosságokról. Csontos vallomása szerint legalábbis egykori tartótisztje nem kérdezett rá, hogy tud-e bármit is a gyilkosságokról. De még akkor sem mutatott érdeklődést a téma iránt, amikor arról kérdezgette, hogy milyen feltételek mellett kaphatná meg valaki a nyomravezetőknek felajánlott százmilliós jutalmat.