Az ENSZ közgyűlése 2006 márciusában fogadta el az egyetemes időszakos felülvizsgálat intézményét, amelynek keretében minden tagállamot négyévente egyszer górcső alá vesznek. A vizsgálat tárgya: az egyes országok milyen intézkedéseket tettek az emberi jogok helyzetének javítására.

Magyarország idén májusban került napirendre, és a genfi meghallgatáson több mint 140 ajánlást fogalmaztak meg. Ezek közül a magyar fél 113-at elfogadott, 29 esetében viszont azt jelezte, hogy azokról az ENSZ emberi jogi tanácsának következő, szeptember 23-i ülésén nyilatkozik.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányhatározat-tervezetet készített arról, hogy a még függőben levő ajánlások kapcsán az ország milyen álláspontot képviseljen. A javaslat szerint hat felvetés elfogadható, hárommal részben egyet lehet érteni, húsz esetben viszont a magyar állam elveti a Genfben megfogalmazott észrevételeket.

Magyarország kész arra, hogy nyilvántartsa a rasszista jellegű és a gyűlölet-bűncselekményeket – derül ki az előterjesztésből. Elfogadja azt a javaslatot is, amely szerint annak biztosítása érdekében, hogy e terület külső befolyástól mentes legyen, figyelni kell a médiaszabályozó testület működését és a kiszabott bírságokat is. Az ország kész arra, hogy pontosabban szabályozza a nők elleni diszkrimináció megakadályozását célzó rendelkezéseket is.

Bár sokat nem kockáztatnánk vele, hiszen a halálbüntetést egy 1990-es alkotmánybírósági határozat alkotmányellenesnek nyilvánította, az ilyen szankció tilalmát – bár az egyik ajánlás kifejezetten erre vonatkozik – a jövőben sem mondja ki sarkalatos törvény – derül ki a dokumentumból.

A magyar fél elutasítja az új médiatörvény felülvizsgálatát is. Az egyik javaslat szerint a jogszabályt a nemzetközi emberi jogi követelményekhez kellene igazítani, a tervezet viszont leszögezi: a szabályozás „egészének jogszerűségét általános jelleggel kétségbevonó állításokkal, illetve az azt sugalmazó ajánlásokkal” érdemben nem kívánunk foglalkozni. Hasonlóképpen elvetik a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos két másik ajánlást is.

Felvetődött, hogy Magyarországnak módosítania – liberalizálnia – kellene az abortusz szabályozását, s az alkotmányban kellene biztosítani, hogy szexuális orientációjától függetlenül minden személy azonos jogokat élvezzen. A tervezet szerint ezen a területen minden rendben van, és nincs szükség változásra.

Több javaslat irányul a nemek közötti egyenlőség biztosítását, a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó intézkedésekre, ám az igazságügyi tárca előterjesztése szerint e tekintetben sincs szükség jogalkotási lépésekre.

Egy felvetés szerint növelni kellene a szegénységben élő családok pénzügyi és jóléti juttatásait. A válasz: „nem feltétlenül a pénzbeli juttatások növelése jelenti a szegénységből való kitörés eszközét”. A dokumentum leszögezi: Magyarország „komplex módon közelíti meg a gyermekszegénység kérdését, és nem elsősorban a pénzbeli juttatások emelésére építve igyekeznek elérni az ajánlásban is megfogalmazott célt”.

Nem vállalja az ország azt sem, hogy a fejlődő országok javára biztosítandó hivatalos fejlesztési támogatás arányát – az ENSZ ajánlásának megfelelően – a GDP 0,7 százalékára növeli, így ez továbbra is a nemzeti jövedelem 0,33 százaléka marad.