Nehezen szabadulunk a leselejtezett MiG-ektől
A Honvédelmi Minisztérium több milliárd forint bevételt remél a régi, szovjet gyártású vadászgépek, alkatrészek és felújított radarok értékesítéséből. A tárca nemrég nyolc MiG-29-es vadászrepülőgépet próbált meg eladni – az ezekre kiírt pályázatra nyolc érdeklődő jelentkezett ugyan, de érvényes ajánlat egyik gépre sem érkezett. A húsz póthajtóművet viszont sikerült már az első körben eladnia az államnak.
A HM a gépek sikertelen értékesítése után azt javasolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV), hogy a gépeket nyilvános értékesítési formában hirdessék meg újra, és engedélyezzék, hogy az egyes repülőgépekre külön-külön, minimálár megkötése nélkül is vételi ajánlatot lehessen tenni. Az erre vonatkozó MNV-döntést Hende Csaba honvédelmi miniszter egy írásbeli válaszában még 2012 januárjára prognosztizálta.
Az új típusú pályázati kiírás azt a célt szolgálja, hogy a korábban már pályáztatott nyolc, valamint további – még pályáztatásra nem került – tizenhat MiG–29-es vadászrepülőgép értékesítése sikeres legyen, és a lehető legmagasabb bevételt hozza. Lapunk kérdésére a HM ezzel kapcsolatban leszögezte: a minimálár kikötésétől való eltekintés nem jelenti azt, hogy „a magyar állam, vagy a Honvédelmi Minisztérium mindenáron szeretne megszabadulni a repülőgépektől, ez a lehetőség ugyanakkor nagyobb mozgásteret biztosít a gépek értékesítésekor”.
Az újabb kiírás azonban még várat magára. Az MNV lapunk megkeresésére elismerte, hogy a MiG-ek értékesítéséről szóló újabb döntést nem hoztak, de leszögezték azt is: a kiírásra csak érvényes értékbecslés birtokában kerülhet sor, a legutóbb megszerzett szakvélemény érvényességi ideje viszont időközben lejárt.
Az értékesítést politikai okok is nehezíthetik még, hiszen nem elég, hogy a gépeket speciális tevékenységi engedéllyel rendelkezők vásárolhatják csak meg, de egy szerződés értelmében az oroszok előzetes hozzájárulása is szükséges hozzá. Sőt, információink szerint az oroszok még olyan jelentkezők bevonását is szorgalmazhatják, akik eredetileg nem is vettek részt a pályázaton. Ez utóbbi esetben viszont állítólag már a magyar félnek is van vétójoga, vagyis az érvényes megállapodásoknak köszönhetően extrém esetben kölcsönösen meggátolhatják az üzletet az érintett felek.
Az első körös kiírásban a nyolc gépért még összesen legalább 3,5 milliárd forintos ajánlatot várt a magyar állam. A tervek szerint a későbbi bevételt technikai korszerűsítésre kívánja fordítani a szaktárca.
