A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség – a hazai szakrendelők érdekvédelmi szervezete – adatai szerint a sebészeti és a fül-orr-gégészeti rendelésre már 2-3 nap alatt bejuthatunk, nőgyógyászati időponthoz másfél hét türelem kell, de belgyógyászati és neu­rológiai rendelési időpontra legalább két hetet kell várni. A legrosszabb a helyzet a szemészeti, ortopédiai és reumatológiai rendeléseken, ahol csaknem három hét a várakozás, a kardiológiai szakrendeléseken pedig több mint 40 nap. Azaz ha szívpanaszokkal szakrendelésre küld valakit a háziorvos, jó eséllyel bő egy hónap múlva juthat szakorvos elé (ha addigra a mentők vagy a sürgősségi osztály már el nem látja). Ha viszont az utóbbi történik, az jelentősen megdrágítja az ellátást.

Pásztélyi Zsolt, a szövetség leköszönő elnöke lapunknak azt mondta: nem tudják pontosan, hogy mi okozza – az orvoshiány, esetleg a kevés szakrendelési óraszám – a hosszú várakozási időket. A vasúti egészségügyi ellátórendszerben, amelynek ő a vezetője, megpróbálta mérsékelni a betegek várakozási idejét az endokrinológián, ahol 90 napra nőtt az előjegyzési idő. Még egy orvost alkalmazott, ezzel kis időre csökkent a sorban állási idő (11 napra), ám ezt a másutt szintén hosszas várakozásra kényszerülő betegek is észlelhették, mert rövid idő alatt annyian jelentkeztek be, hogy megint három hónapos lett az előjegyzési idő. Pásztélyi szerint ebből is az a tanulság, hogy csak az okok rendszerszintű feltárásával és megoldásával lehetne a szakrendelések zsúfoltságát csökkenteni.

Fül-orr-gégészeti rendelésre várakozók. Ide még viszonylag könnyű bejutni Mediaworks - archív

Szerinte az az állítás sem állja meg a helyét, hogy a hosszan várakozók elmennek a magánorvosi rendelőkbe, csak az érintettek 30 százaléka él ezzel a lehetőséggel. A sorban álló páciensek 45 százaléka anyagi okokból ezt nem tudja megtenni. További 18,5 százalék pedig azért sem megy magánszolgáltatóhoz, mert komoly baj esetén úgyis visszakerül az állami rendszerbe.