Kósa Lajos debreceni polgármester azt kérte a város zsidó közösségétől, hogy folytassák az „eddig jól bevált együttműködést". Horovitz Tamás, a helyi hitközség elnöke elmondásából kiderült, hogy négyszáz izraeli diák tanul Debrecenben.

Ahogyan arról már rövidhírben beszámoltunk: vasárnap átadták Debrecenben a Kápolnási utcai zsinagógát, amely európai uniós támogatással, A vallási turizmus erősítése a nagyváradi és a debreceni zsidó hitközségek közreműködésével című határon átnyúló projekt keretében készült el.

A Mazsihisz az év elején – több vitás ügy és a kormány emlékezetpolitikája ellen tiltakozva – úgy döntött, hogy nem vesz részt a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kormányzati rendezvényein. Heisler András, a Mazsihisz elnöke ugyanakkor többször elmondta: annak nincs akadálya, hogy önkormányzati eseményeken együtt mutatkozzanak fideszes politikusok és hitközségi vezetők. Így aztán a debreceni avatóünnepségen Kósa Lajos minden további nélkül együtt szerepelhetett Horovitz Tamással, a Debreceni Zsidó Hitközség elnökével.

Persze, az sem teljesen világos, hogy a mostani debreceni esemény mennyiben kötődik a holokauszt-emlékévhez. A Miniszterelnökség tavaly meghirdetett hivatalos programjai között szerepelt, hogy Magyarországon (saját költségvetési forrásból) 2014-ben felújítják a fővárosi Rumbach Sebestyén utcai és a kőszegi zsinagógát, továbbá 2015-ben a debreceni zsinagógát. Kőszegen nemrég kezdtek el dolgozni, és biztosra vehető, hogy a Rumbach Sebestyén utcai épület felújítása sem valósul meg az idén.

Az emlékév előkészületei során a kormány valószínűleg egy másik debreceni zsinagóga 2015-ös átadásával kalkulált. Erre utalhat Kósa Lajos beszéde: a polgármester a mostani avatáson azt mondta, hogy folyamatban van a Pásti utcai zsinagóga felújítása. (A Petőfi téren pedig építészeti emléket állítanak a második világháborús szőnyegbombázáskor lerombolt egykori zsinagógának is.)

A beruházással „a város gyarapodott, mi lettünk többek" – jelentette ki a fideszes politikus. Emlékeztetett rá, hogy Debrecenben van Magyarország legnagyobb vidéki zsidó közössége. „Mi együtt vagyunk debreceniek, ami nélkülözhetetlen a saját identitásunkhoz" – fogalmazott. Kósa Lajos arra kérte a város zsidó közösségét, hogy folytassák az eddig jól bevált együttműködést, mert csak így lehet előrejutni.

Horovitz Tamás mérföldkőnek nevezte a hitközség életében a zsinagóga felújítását. Felidézte, hogy 2010-ben ünnepelték a Kápolnási utcai zsinagóga 100 éves évfordulóját, "beázó tetővel, málló vakolattal, megrongálódott homlokzattal".

Akkor határozták el, hogy megvédik örökségüket, és a Nagyváradi Zsidó Hitközséggel együttműködve 1,4 millió eurós európai uniós támogatásból mára elkészült a debreceni, néhány hét múlva pedig befejeződik a nagyváradi zsinagóga felújítása – mondta Horovitz Tamás.

Hozzátette: zsinagógájukban otthonra talál a Debreceni Egyetemen tanuló négyszáz izraeli diák is.

Felix T. Koppelmann, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke „két ország, két megye, két polgármester, két hitközség" példaadó együttműködéseként értékelte, hogy uniós támogatással megújulhatott a debreceni és a nagyváradi zsinagóga.

Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke felidézte azokat a történelmi eseményeket, amelyeknek tanúja volt a 104 éves Kápolnási utcai zsinagóga. Példamutatónak nevezte Debrecen és az ország második legnagyobb zsidó hitközsége együttműködését, majd a közelgő zsidó újévre utalva reményét fejezte ki, hogy együttműködésben, kart karba öltve, békében tudnak élni, és „győzni fognak azokon, akik újra az életükre törnek".

Tóth Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke kiemelte: a két éve indított projekt során rugalmas volt a határ két oldalán lévő önkormányzatok és hitközségek együttműködése. Utalt arra, hogy hasonló módon több hajdú-bihari település zsinagógáját is meg lehetne újítani.