- Húsz évvel ez előtt, ahogy annak idején Ön fogalmazott, "a közbiztonság kritikájaként született meg a polgárőrség". De miért van rá szükség még ma is, amikor a kormányzati kommunikáció a közbiztonság jelentős javulását, a bűnözés visszaszorulását hirdeti?

- Magyarországon a közbiztonság polgárőrség nélkül elképzelhetetlen. Szükség van rá, én úgy látom, egyre inkább. Húsz év alatt a polgárőrség integrálódott a hazai rendészeti közéletbe, társadalmilag elfogadott, megbecsült szervezetté nőtte ki magát. Különösen azokon a kistelepüléseken nélkülözhetetlen a polgárőrök munkája, ahol nincs állandó rendőri jelenlét, vagy ha van is, legfeljebb egyetlen körzeti megbízott lát el szolgálatot. Ezekben a falvakban, és nem kevés ilyen van Magyarországon, a polgárőrség jelenti a rendészeti erőt.

- Ez azt jelenti, hogy azokon a területeken, amelyeket nem is olyan rég még közbiztonsági válság sújtotta területeknek neveztek semmi nem változott. A propaganda ellenére nem lett jobb a közbiztonság...

- Én személyesen is meggyőződtem arról a múlt évben, hogy Magyarországon az úgynevezett kritikus megyékben is javult a közbiztonság. Javult a lakosság szubektív biztonságérzete. Ez nem azt jelenti, hogy nincs mit javítani rajta. Látni kell azonban, hogy sok éves lejtmenet után végre felsejleni látszanak bizonyos pozitív változások. Polgármesterek, jegyzők, a helyi közélet befolyásos személyiségei és egyszerű emberek erősítették meg, hogy valóban több a rendőr a kistelepüléseken, mint korábban és aktívabbak is. Gyakorlatilag 2011-re sikerült elérni, hogy már nincs olyan település az országban, ahol rendőri vagy polgárőri szolgálat ne lenne.

- Húsz éve, a polgárőrség megalakulásakor az volt a kérdés: miben különbözik az új szervezet a múlt rendszer önkéntes rendőrségétől. Sokak szerint most, hogy a polgárőrségről szóló törvény jelentős szervezeti változásokat kényszerít a polgárőrségre újra felvetődik a kérdés: ez még mindig az a szervezet, amely 1991-ben zászlót bontott? Egyesek egyenesen a szervezet államosításáról beszélnek...

- Szó sincs semmiféle államosításról. A törvény meghagyta az önkormányzatiságunkat, tehát a polgárőrség továbbra is civil szervezetként működik, a kormány nem szól bele a belső dolgainkba. Azonban ez a polgárőrség, amely a február elsején hatályba lépett új polgárőr törvény alapján a mai közgyűléssel jött létre, alakul át-, vagy meg, kinek hogy tetszik, sokkal erősebb a korábbinál, több lehetőséget és jogot kap ahhoz, hogy hatékonyan szolgálja a közbiztonság ügyét. A törvény köztestületté minősíti az Országos Polgárőr Szövetséget, és felhatalmazza, hogy lássa el a polgárőrség megyei szervezeteit és egyesületeit egységes formaruhával, kitűzővel, igazolvánnyal, valamint arra, hogy szervezze, irányítsa, ellenőrizze a Magyarországon működő polgárőr egyesületeket. Mindehhez pedig az állam a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén keresztül jelentős forrásokat is biztosít.

- Pontosan mekkora támogatásról van szó?

- Az idén 700 millió forintot kaptunk, aminek a jelentős részét, közel 95 százalékát a végeken használják fel a helyi szervezeteink.

- Mennyiben változik a törvény által a polgárőrség mozgástere? Mert, gondolom, az államnak a pénzéért cserében vannak elvárásai Önökkel szemben...

- Vannak, hogyne lennének. De egy sincs köztük, amelyet jó szívvel ne teljesíthetnénk. Mert miről van szó? A helyi szerveztek több jogot kapnak. Eddig például, mint bármelyik magyar állampolgár, a polgárőrök is elfoghatták és visszatarthatták a bűncselekmények tetten ért elkövetőit. Ezentúl viszont a vagyon elleni szabálysértések elkövetőit is elfoghatják és visszatarthatják a rendőrség megérkezéséig. Azokat, akik "csak" egy pár tyúkot lopnak, néhány tő krumplit ásnak ki más kertjéből. Vidéken az efféle jogsértéseket meglehetősen nagy számban követik el. Ezek miatt érzik a leginkább kiszolgáltatottnak magukat az emberek, főleg az idősek. Ugyanakkor – éppen a kistelepüléseken élők kérésére – a polgárőr járőrautók sárga figyelmeztető jelzést használhatnak, hogy amikor éjszaka, vagy rossz látási viszonyok között járőröznek, az emberek számára egyértelmű legyen, hogy nem bűnözők tartanak terepszemét, hanem azok járőröznek, akik a nyugalmuk felett őrködnek.

- Mi lesz, ha a bűnözők is beszereznek egy-egy sárga fényjelzést?

- Eljárás indul ellenük. Ugyanúgy, mintha rendőrségi kék lámpát szerelnének az autójukba engedély nélkül.

- Említette, hogy új egyenruhájuk lesz a polgárőröknek, igazolványuk és kitűzőjük. Ugyanúgy azonosítható lesz az intézkedő polgárőr, mint a rendőr?

- Pontosan. Ma túlságosan is sokszínű a polgárőrség, már ami a ruházatot illeti. A jövőben sem tiltjuk meg, hogy az egyesületük, vagy éppen a településük jelvényét, címerét felvarrják az egyenruhájukra, de alapjában véve egységes lesz a ruházat az országban.

- A Szebb Jövőt Polgárőr Egyesület létrejötte, működése és tettei sokak szerint ártottak a polgárőrségnek. Leginkább azzal, hogy Önök képtelenek voltak hatékonyan fellépni a szervezettel szemben, miközben azt hangoztatták, hogy ők csak nevükben polgárőrök...

- A polgárőr szót nem védhettük le, nem sajátíthattuk ki, más törvényes módon pedig nem tudtuk rákényszeríteni az Ön által említett szervezetet, hogy ne használja a "polgárőr" nevet. Próbálkoztunk, de nem sikerült. Azonban az új polgárőr törvény ezt a problémát is megoldotta azzal, hogy kimondta: polgárőrségként csak azok a szervezetek tevékenykedhetnek, akik együttműködnek a rendőrséggel. Reményeink, és a jogalkotó reményei szerint is, ezzel végérvényesen megakadályozhatjuk, hogy politikai pártokhoz köthető félkatonai szervezetek a polgárőrség nevével takarózva félemlítsenek meg különböző népcsoportokat, faji-, politikai, vallási közösségeket.

- Tavaly, mint azt a küldöttek előtt is elmondta, csökkent a polgárőrség létszáma. Miért? És egyáltalán most hány polgárőr dolgozik rendszeresen Magyarországon?

- Országosan 2150 egyesületben 83-84 ezer tagunk dolgozik. Tavaly először valóban csökkent a polgárőrség létszáma. Ennek az az oka, hogy az új szabályok az eddiginél szigorúbb követelményeket támasztanak a polgárőrökkel szemben, amelyeket idősebb tagjaink már nem mindig tudják teljesíteni. Ezt sajnálattal vesszük tudomásul, ám látni kell, ha több jogot akarunk, ahhoz jobb felkészültség, kiképzettség kell...

- Nem tart attól, hogy ha túlságosan a profizmusra helyeik a hangsúlyt, elfogy a szervezet? Végül is, akik egykor polgárőrnek álltak, nem arra szerződtek, hogy egyfajta segédrendőrként fognak dolgozni...

- Nem is ezt várjuk el a polgárőröktől. Azt azonban igen, hogy intézkedéseik, legyen szó egy tetten ért bűnöző elfogásáról, vagy egy információ továbbírásáról a rendőrség felé, precízek, pontosak legyenek, hogy a polgárőröktől kapott információkat, az általuk beszerzett bizonyítékokat a rendőrség a maga eljárásában törvényes bizonyítékokként felhasználhassa. Nem az a cél, hogy ott és akkor, ahol és amikor éppen járőröznek a polgárőrök senki ne kövessen el semmiféle jogsértést. A cél az, hogy a polgárőrség erejét is felhasználva elrettentsük a törvénysértőket.

- Ez az Önök elvárása a tagsággal szemben, vagy a kormányé, esetleg a belügyminiszteré?

- Is-is. Ha már csinálunk valamit, és ehhez jogi, politikai és társadalmi támogatást is kapunk, mert az emberek, a kormány – értsd: a mindenkori kormány – támogat minket, akkor csináljuk jól a dolgunkat. Pintér Sándor nemcsak a rendőrséggel szemben fogalmazott meg kemény elvárásokat. Számunkra, a polgárőrség vezetői számára is egyértelművé tette a kormányzati elvárásokat.

- Mennyit dolgoznak a polgárőrök évente? Hány órát járőröznek például?

- Országosan évi 8,1 millió órát járőröznek, és még legalább kétmillió órán keresztül végeznek felvilágosító munkát idősek körében, iskolákban – például osztályfőnöki órák keretében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha nem járőröznének a polgárőrök, akkor négyezerrel több rendőrnek kellene az utcán lennie ahhoz, hogy ne romoljon a közbiztonság. Egy vagyonőrnek elvileg ezer forintos órabért kellene kapni, persze nem kapják meg. Azonban ezzel az összeggel számolva a polgárőrség nyolc-tízmilliárd forintnyi munkát végez a köz javára, amiért a költségvetéstől mindösszesen 700 millió forint támogatást kap.

- Akkor Önök a kormányzat egyik legnyereségesebb ágazata?

- Úgy van, jó befektetés a kormány számára a polgárőrség támogatása.

- Az önkormányzatok mennyivel járulnak hozzá a kiadásaikhoz?

- Változó, e téren jelentés eltérések tapasztalhatók, különösen a válság kirobbanása óta. 2010-ben még 300 milliót kaptunk a helyhatóságoktól összességében, tavaly már csak a felét. Megjegyzem, sok helyen továbbra ingyen kapják a polgárőrök az irodahelyiséget, és lehetőségeikhez képest az önkormányzatok továbbra is segítik a munkájukat, csak pénzt ne kérjenek...

- A 8,1 millió járőrözéssel töltött órában milyen eredményeket tudtak felmutatni?

- Tavaly 200 ezer jogsértésnél intézkedtek polgárőreink. Ezek döntő többségében tevékenységük a rendőrség riasztására és az elődleges információk átadására korlátozódott. Ezen felül kétezer bűnelkövetőt polgárőrök fogtak el, és mintegy ötezer tettenérést is maguknak tudhatnak, s részt vettek több mint kétezer eltűnt személy felkutatásában is.

Túrós András