A négyes metró első szakaszának ellenőrzése során az állami számvevők rendelkezésére álló bizonyítékok több esetben alátámasztják a hűtlen kezelés bűncselekménye elkövetésének alapos gyanúját - jelentette be Domokos László, az ÁSZ elnöke kedden a parlamentben.

A számvevők által feltárt szabálytalanságok közül több a büntetőjogi felelősség tisztázását is szükségessé teszi. Ezért az Állami Számvevőszék Jogi osztálya több cselekménnyel összefüggésben hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett. A hűtlen kezeléssel a Magyar Államnak, illetőleg a Fővárosi Önkormányzatnak okozott vagyoni hátrány szabálytalanul lefolytatott közbeszerzési eljárásokból, a teljesítéssel arányban nem álló díjfizetésekből, továbbá a felelőtlen, nyilvánvalóan és előreláthatóan kárt okozó szerződés-kötési gyakorlatból adódott. A feljelentést az Állami Számvevőszék a Fővárosi Főügyészségnek juttatta el.

Az Állami SZámvevőszék elnöke parlamenti beszámolójában a 2009-es költségvetés zárszámadásának vizsgálatáról is beszélt. Ennek során során megállapították, hogy a tavalyi zárszámadás normaszövegének és a mellékletek összhangjának tekintetében folytatódtak az utóbbi években tapasztalt kedvező változások, de a zárszámadás prezentációjának kialakult gyakorlata nem támogatja az információk átláthatóságát - mondta Domokos László.

Az ÁSZ elnöke azt is kifogásolta, hogy a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat nem biztosítja a folyamatok megfelelő követhetőségét, az évek közötti összevethetőséget.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy a 2009-es büdzsé tervezésekor már Magyarországon is kezdett kibontakozni, az országot is elérte a gazdasági-pénzügyi válság, mindezek ellenére kétségtelen, hogy annak idején az akkori kormánynak a költségvetést megalapozó tervező munkájában számos bizonytalanság és hiba mutatkozott.

2008 őszén sok bizonytalansági tényező övezte a következő évi büdzsé tervezését. Ezt jól érzékeltette, hogy 2008 októberében egy eredeti és egy átdolgozott költségvetési törvényjavaslat is készült, valójában az átdolgozott büdzsé tervezetét módosító javaslatcsomagra épített költségvetési változatot vitatta meg annak idején a parlament. A tervezéskor elsősorban a bevételeket és az államadósságot is befolyásoló növekedési, beruházási, foglalkoztatási és fogyasztási tényezőknél a kormány nem számolt a súlyuknak megfelelően a kockázatokkal.

Az adóbevételek számottevően elmaradtak a költségvetési törvényben rögzítettől, egyúttal az adó- és illetékhátralékok is továbbnőttek, több kiadási tétel pedig meghaladta az előirányzatot, emellett az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítási alrendszer is hiánnyal zárt.

Az ÁSZ elnöke elmondta: az adóbevételek összesen mintegy 6,5 százalékkal maradtak el a tervezettől, összesen 415,6 milliárd forinttal voltak alatta a törvényben előirányzott 6.524,2 milliárd forintnak. Az ÁSZ már a tervezés időszakában magas kockázatúnak minősítette többek között a társasági adó, a tervezett szja-bevételek, a társas vállalkozások és a magánszemélyek különadójának teljesíthetőségét.

A társadalombiztosítási alrendszer az előirányzott 8,9 milliárd forinttal szemben 156,7 milliárd forint deficittel zárt, ami a járulék bevételek jelentős elmaradására volt visszavezethető.

Az államháztartás teljes egyenlegének 2009. évi hiánya közel 30 százalékkal haladta meg az előirányzatot, és összeségében elérte a GDP 3,9 százalékát. A központi költségvetés közel 19 ezer forintnyi bruttó adóssága 6,9 százalékkal haladta meg a tervezett mértéket.Az állami vagyon ellenőrzésével kapcsolatban Domokos László kiemelte: a vagyonkezelő továbbra sem rendelkezik teljes körű és pontos vagyonnyilvántartással.