„Tömegével keresik fel az emberek a Fidesz-irodákat, jól érzékelhető, hogy tenni akarnak valamit a kvóta ellen, ami Magyarország érdekeivel ellentétes" - mondta Kósa Lajos.

Hozzátette: a betelepítési kvóta növeli a bűnügyi kockázatot, a terrorveszélyt, és a kormánynak az a dolga, hogy megvédje az országot, a magyar embereket, amit láthatóan sokan támogatnak. Megjegyezte: addig folytatják az aláírásgyűjtést, amíg nem szüntetik meg a kvótát.

A Fidesz-frakció kezdeményezésére az országban 1160 helyen gyűjtik az aláírásokat, és az emberek ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, amit mi magunk is: hogyan lehetséges, hogy a magyar választók megkérdezése nélkül, a magyar kormány és az Országgyűlés ellenében másutt döntsenek arról, kit engedjünk be az országunkba? - mondta Kósa Lajos.
Egyébként ki gondolhatja komolyan, hogy azok a migránsok, akik Németországba, Dániába, vagy Svédországba akarnak menni, és onnan betelepítik őket Magyarországra, Bulgáriába, vagy Romániába, akkor ők ott is maradnak, és nem indulnak azonnal vissza? - tette fel a kérdést a frakcióvezető, működésképtelennek nevezve az egész kvótarendszert.

Kósa Lajos szerint a kvótarendszer nem ad megoldást a tömeges migrációs problémára. A Fidesz-frakció ezért törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek annak érekében, hogy a kormány a kvótadöntés ellen forduljon az Európai Bírósághoz.
A kvótarendszer ugyanis az európai alapszerződéssel és más nemzetközi szerződésekkel is ellentétes - fűzte hozzá.
Kósa Lajos teljes képtelenségnek nevezte, hogy a dublini megállapodások alapján Magyarországra küldenének vissza migránsokat, akik Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban léptek először az EU területére.
Attól, hogy több ország nem tartja be, még nem szűntek meg a dublini megállapodások, és akkor is oda kell visszaküldeni a migránsokat, ha egy ország elmulasztotta a regisztrálásukat - utalt Görögországra a frakcióvezető. Magyarázatul hozzátette: jogellenes magatartással nem lehet szert tenni jogi előnyökre.

Kósa Lajos élesen bírálta a hazai baloldalt, amely "betelepítéspárti volt, és az ma is". A betelepítés "súlyos tévedés, ami ellenkezik az európai joggal, a magyar alaptörvénnyel és Magyarország érdekeivel" - mondta a Fidesz frakcióvezetője. 

Ausztria egy 4 kilométeres kerítést épít Spielfeldnél, 25 kilométeres szögesdrótkerítést egyelőre nem. Ezt jelentette be pénteken Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, illetve Konrad Kogler, a belügyminisztérium közbiztonságért felelős főigazgatója.

Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter kijelentette: szlovén kérésre egyelőre lemondanak a korábban tervezett szögesdrótkerítés felállításáról. Jelezte ugyanakkor: azonnali előkészületeket tesznek annak érdekében, hogy szükség esetén akár 48 órán belül felállítsanak egy ilyen kerítést. Erre - mint mondta - akkor kerül sor, ha a menekültek átengedésével kapcsolatos szlovén biztonsági intézkedések nem hatékonyak.

Konrad Kogler, a belügyminisztérium közbiztonságért felelős főigazgatója ugyanakkor közölte: a menekültek szabályozott áthaladása érdekében Spielfeldnél felállítanak egy 2 méter magas és 3,7 kilométer hosszú kerítést, de az nem szögesdrótkerítés lesz. Az APA osztrák hírügynökség ezzel kapcsolatban dróthálót említett.

Ez utóbbi a határátkelőt keletre 200 méteren át egészen az A9-es autópályáig, az átkelőtől nyugatra pedig 3,5 kilométer hosszan a grassnitzbergi határátkelőig fog húzódni. A tervek szerint a drótháló felhúzását az év végéig fejezik be. A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) korábban azt szorgalmazta, hogy 25 kilométeres kerítés épüljön a határon. A néppárti belügyminiszter közlése szerint erről nem a szociáldemokrata koalíciós partner, hanem Szlovénia kérésére mondtak le. Szlovénia a továbbiakban kerítéssel körülvett folyosóval és a zöldhatár mentén folytatott szigorúbb ellenőrzés bevezetésével próbálja kézben tartani a helyzetet.

Josef Ostermayer kancelláriaminiszter szerint a költségek 1,2 és két millió euró között lesznek, azonban még folynak az egyeztetések a szóban forgó területrészek 18 tulajdonosával. A szociáldemokrata politikus szerint nem zárról, hanem rendezett átutaztatásról van szó, hiszen a határátkelőhöz van hogy 8-10 ezer ember is érkezik. A belügyminiszter elmondta, hogy a tervekről már értesítették az Európai Bizottságot. A kancelláriaminiszterrel együtt megerősítették, hogy a schengeni egyezmény lehetővé teszi az olyan határ menti építkezési munkálatokat, amelyek rögtön lebonthatóak.

Gerald Klug szociáldemokrata védelmi miniszter szerint nem kerítésről, hanem a rendezett irányításhoz szükséges rendszerről van szó. A szociáldemokrata politikus utalt rá: a határ mentén felkészülnek arra, hogy jobban tudják terelni a migránsokat. Úgy vélte: nem került sor Ausztria „orbanizálódására". A csaknem négy kilométeren felállítandó drótháló ötlete a NEOS liberális párt és a Zöldek tiltakozását váltotta ki. A szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is bírálta a kormányt, miszerint nincsen elég bátorsága ahhoz, hogy megépítse a teljes határ menti kerítést.

A Diakonie osztrák segélyszervezet vezetője szerint a határ mentére épített kerítés a kormány tehetetlenségének a jele, hiszen inkább a menekültek elhelyezésére és ellátásra kellene koncentrálnia. Bejelentették továbbá azt is, hogy a menekültek a spielfeldi határátkelőnél színes karszalagot kapnak, és ennek megfelelően LED kijelzőn követhetik majd, hogy mikor és honnan utazhatnak pontosan tovább.

Ausztria szocialista védelmi minisztere ahelyett, hogy Magyarországot bírálja, inkább az európai közös szabályok betartásán fáradozzon - közölte a külgazdasági és külügyminiszter pénteken az MTI-vel az osztrák közlésekre - különösen Gerald Krug orbanizálódástól óvó szavaira - reagálva.

A külgazdasági és külügyminiszter tudatta: „érdeklődéssel figyeljük azt, ami Ausztriában történik. Valamit építenek az osztrák-szlovén határra, de nehéz megmondani, hogy mit, hiszen a kerítést nevezték már +szárnyas kapunak+, most pedig dróthálót emlegetnek". Szijjártó Péter szerint legtalálóbban a védelmi miniszter fogalmazott, hiszen közölte, hogy ez nem kerítés, hanem „a rendezett irányításhoz szükséges rendszer". Ideje lenne, hogy Európa vezetői a feladat súlyának és jelentőségének megfelelően beszéljenek és cselekedjenek - hangsúlyozta a tárcavezető.