Példátlanul kegyetlen gyilkosság- és rablássorozat tettesei ügyében hozott elsőfokú ítéletet pénteken a Budapest Környéki Törvényszék: V. Sándort bűnszervezetben elkövetett négyes emberölés, rablás, lopás, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt életfogytiglani fegyházbüntetésre, és Magyarországról történő végleges hatályú kiutasításra ítélték. (Ez utóbbi csak akkor lép érvénybe, ha a jövőben bármikor is szabadlábra helyeznék a román állampolgárságú, de magyar anyanyelvű V. Sándort.)

A vádlottak padján V. Sándorral együtt nyolcan ültek. Az általa irányított bűnszervezet másik négy tagját – köztük T. Emesét, V. Sándor élettársát – 16-17 évi fegyházbüntetéssel sújtották, a rablásokból szerzett zsákmány – főként ékszerek – értékesítésében segédkező személyekre pedig 3-4 éves szabadságvesztést szabott ki a bíróság.

V. Sándor és élettársa 2003-ban települtek át Romániából Magyarországra, de már akkor is bűncselekményekből tartották fenn magukat. Időről időre visszatértek szülőhazájukba, ahol rablásokat követtek el, míg végül 2007-ben odaát annyira forró lett a lábuk alatt a talaj, hogy elhatározták, Magyarországon folytatják a bűncselekményeket. A rablásokhoz társakat és lőfegyvereket szereztek, majd 2008 decemberében első akciójuk során fényes nappal kiraboltak egy tököli ékszerüzletet. A későbbiekben három-négy havonta csaptak le, főként vidéki ékszerboltokat fosztottak ki, de kirabolták a dunaharaszti Las Vegas kaszinót is.

Az akciókat V. Sándor tervelte ki és irányította. A rablott zsákmányt a bűnszervezet tagjai egymás között szétosztották és felélték: a pénzt ingatlanvásárlásra, luxusautók bérlésére, drága ruhákra költötték. Az eltulajdonított ékszereket vidéki zálogházakban és orgazdákon keresztül értékesítették. 2009 nyarától a rablásokat már gyilkosságokkal együtt követték el. Előbb egy százhalombattai ékszerbolt tulajdonosát és bérlőjét ölték meg, majd 2010 tavaszán végeztek egy vietnami házaspárral is. Ez utóbbi esetben a bandatagok azt hitték, hogy a budapesti Ázsia Centerben üzletet vezető vietnami kereskedőpártól jelentős készpénzt zsákmányolhatnak, ám csupán alig 120 ezer forintot találtak az áldozataiknál.

Mind a négy embert V. Sándor gyilkolta meg, aki előre eldöntötte, hogy nem hagy szemtanúkat: szinte kivégzésszerűen végzett az áldozatokkal, akiket közvetlen közelről tarkón lőtt. Az áldozatokat előre kiásott sírokba temették, a bűnszervezet tagjait – akik jelen voltak a gyilkosságoknál, sőt segédkeztek a nyomok eltüntetésében –bűnsegédként vonták felelősségre az emberölésekben.

A büntetőeljárás során V. Sándorról három pszichológiai szakvélemény is készült: mindhárom arra a következtetésre jutott, hogy a bandavezér beszámítható, ugyanakkor személyiségzavaros, teljesen érzéketlen, erőszakos, és kizárólagos vezető szerepre tört az általa irányított bűnözői csoportban. Azt a bíróság is elismerte, hogy a vádlott-társai tartottak tőle, ám ez még nem szolgáltatott indokot számukra ahhoz, hogy tevékenyen részt vegyenek a súlyos bűncselekményekben.

A törvényszék lényegében elfogadta az ügyészség által a vádiratban megfogalmazott tényállást, egyúttal elutasította a védelem részéről benyújtott eljárásjogi kifogásokat. Így például azt, hogy sérültek volna V. Sándor jogai azáltal, hogy a tárgyalás nyelve végig a magyar volt, miközben a vádlott azt állította magáról: kizárólag románul beszél. A bíróság szerint számos bizonyíték támasztja alá, hogy V. Sándor kiválóan ért és beszél magyarul, ráadásul az eljárás alatt végig egy magyar–román szinkrontolmács fordította neki a tárgyalóteremben történteket.

A védők azt is kifogásolták, hogy a törvényszék szerint a bűncselekményeket bűnszervezetben követték volna el a vádlottak, ám a bíróság úgy látta, az előre kiterveltség, az anyagi haszonszerzés célja, a tervek részletes kidolgozása és végrehajtása, a hidegvérű gyilkosságok, valamint a nyomok tudatos eltüntetése mind-mind alátámasztják a szervezett formában történő elkövetést.

Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a vádlottak fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős.