Négy embert vádolnak, de ki dobta a kézigránátot Pécsett?
Az említett nap éjszakáján valaki egy jugoszláv típusú kézigránátot hajított Pécsett, a Fejlődés utca 17. szám alatti családi ház nappalijába, s a robbanás megölte a szobában tévéző 37 esztendős P. Zoltánt és 5 évvel fiatalabb élettársát, P. Mónikát. A szobában három kiskorú gyermek aludt, ők megúszták a merényletet könnyebb sérülésekkel.
A bűncselekménnyel az ügyészség egy négy fős csapatot vádol. A vádirat szerint a 44 éves B. János, nyugdíjas rendőr - akinek portája húsz méterre van a felrobbantott háztól - a bűncselekmény előtti években többször is összetűzésbe keveredett P. Zoltánnal. Az exrendőrt zavarta P. Zoltán hangoskodó életvitele és agresszív kutyája, s amikor ezt szóvá tette, akkor utcabelije halálosan megfenyegette őt. B. János bosszút forralt, s terveibe bevonta két évvel idősebb bátyját, a Kővágószőlősön élő B. Jenőt. Őt a kilencvenes évek elején lopásért elítélték, s a börtönből ismerte az Alsószentmártonban lakó B. Sándort.
A többszörösen büntetett előéletű férfit azzal kereste meg B. Jenő, hogy szüksége lenne egy kézigránátra, mert meg akarja ijeszteni öccse haragosát.
B. Sándor szerzett is két gránátot, s ezek egyikét eladta B. Jenőnek. Hogy ezután pontosan miképp történt a bűncselekmény, azt a nyomozóhatóságnak nem sikerült egyértelműen felderítenie. A vádirat szerint vagy B. Jenő, vagy B. Sándor élettársa, a 24 éves O. Zsanett dobta be a gránátot a meszesi házba.
Kedd délelőtt a Baranya Megyei Bíróság meghallgatta B. Sándort és O. Zsanettet. Mindketten azt állították, hogy a bűncselekmény napján nem jártak a Fejlődés utcában, s a kézigránáttal B. Jenő gyilkolt.
Tudni kell, hogy B. Sándornak - aki egyik börtönbüntetése idején felvette a muszlim hitet, s híve a többnejűségnek - öt élettársa volt. A vele közös háztartásban élő asszonyok tettek terhelő vallomást O. Zsanettre. A hárem két tagja is azt állította, hogy Zsanett bevallotta nekik a kézigránátos bűncselekményt. A megvádolt nő és B. Sándor szerint azonban az terhelő vallomást tevő asszonyokat a féltékenység és az irigység motiválta, mivel B. Sándor Zsanettel volt a legbizalmasabb viszonyban.
Délután a bíróság meghallgatta B. Jenőt és B. Jánost. Mindketten tagadták, hogy közük lenne a kézigránátos gyilkossághoz. Az ő verziójuk szerint B. Sándort arra kérték, hogy verje vagy veresse meg P. Zoltánt. Ezért B. János 50 ezer forintot fizetett az alsószentmártoni férfinak. Gyilkosságra azonban nem bujtották B. Sándort.
A keddi tárgyaláson megtudtuk, hogy a rendőrség miképp jutott el a vélhető tettesekhez. A vallomásokból kiderült, B. Sándort lopás gyanújával letartóztatták, s a nála tartott házkutatáson előkerült a pécsi robbantáshoz használt kézigránát párja. A rendőrök - mint azt B. Sándor a bíróságon előadta - megérezték, hogy ő tudhatja, ki követte el a meszesi gyilkosságot, s ezért könyörögtek neki (egyikük még le is térdelt), hogy segítsen a nyomozásban, mert anélkül nem jutnak előbbre. B. Sándor - a vádalku reményében - „feldobta" B. Jenőt és testvérét.
B. Sándor elmondta: azért is segített a rendőröknek, mert haragudott B. Jenőékre, hogy nemcsak megijesztették a P. Zoltánt, hanem meg is ölték őt és élettársát. Az áldozatok egyébként cigányok voltak, s állítólag ez is táplálta B. Sándor haragját, mivel ő is romának vallja magát, ahogy Zsanett és a B.-testvérpár is.
Egyébként az, hogy B. Jenő és B. János lett ennek az ügynek az első és másodrendű vádlottja, meglepte az érintettek ismerőseit. A testvéreket környezetük tisztességes, családjukról lelkiismeretesen gondoskodó embernek látták. A Fejlődés utca lakói az arrafelé csak „rendőr Jani"-ként emlegetett B. Jánost ma is ártatlannak vélik. B. Jenő az elmúlt másfél évtizedben már nem került összetűzésbe a törvénnyel, a falujában sokáig tagja volt a cigány kisebbségi önkormányzatnak, emellett azért is sokan kedvelték, mert egy hagyományos cigányzenét játszó bandában játszott, gyakran nagy sikerrel.
A tárgyalás szerdán a tanúk meghallgatásával folytatódik. A vád szerint a tetteseknek több emberen elkövetett, előre kitervelt emberölésért kell felelniük, s ezért a bíróság akár életfogytig tartó szabadságvesztést is kiróhat a nagy felháborodást kiváltó bűntény elkövetőire.
