Szívelégtelenségben a világ felnőtt lakosságának 2 százaléka, míg a 65 éven felüliek tíz százaléka szenved. A betegség gyakorisága folyamatosan nő. A betegek fele négy éven belül meghal, ugyanakkor a legsúlyosabb állapotú páciensek fele pedig nem éri meg az egy évet sem.

A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) éppen ezért egy pénteken kezdődő kétnapos konferencia, a Szívelégtelenségi Napok keretein belül kívánja felhívni a figyelmet a szívelégtelenségre, a pontos diagnózis fontosságára, és a Szívelégtelenségi Ambulanciák jelentőségére. A „seregszemlének” a hagyományokhoz híven Hajdúszoboszló ad otthont – olvasható a társaság sajtóközleményében.

Hazánkban mintegy 200 ezer ember szenved szívelégtelenségben. A szakemberek szerint 2030-ra ez a szám akár 25 százalékkal nőhet. Magyarországon évente mintegy 30-35 ezer az újonnan diagnosztizált esetek száma. A statisztikai adatok szerint a páciensek egyéves halálozása meghaladja a 25 százalékot. Ugyanakkor 15-25 százalékra tehető a korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre kerülő betegek körében az újabb bennfekvések aránya.

Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye, hogy a betegség újra kialakul, amely megfelelő kezelés nélkül fokozatosan romlik, végül pedig halálhoz vezet. A súlyosabb stádiumban a betegek életminősége annyira megromlik, hogy egyre nehezebben tudják ellátni a napi tevékenységüket. Az elmúlt 15 év terápiás sikerei ellenére a betegség progresszív és magas halálozású.

Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke hangsúlyozta: ahhoz, hogy a fent említett szomorú statisztikai adatokon javítani lehessen, nagyon fontos, hogy a betegek megfelelő szintű ellátásban részesüljenek, ez azonban – tette hozzá – leghatékonyabban és legmagasabb szakmai színvonalon csak egy jól szervezett gondozási program keretében, az úgynevezett szívelégtelenség-ambulanciákon valósítható meg.

A gondozás sarkalatos pontja a betegoktatás, amelyet a diagnózis felállítását követően azonnal meg kell kezdeni, ugyanakkor a beteg gondozása során végig folytatni kell. Az elmúlt években az egyetemi klinikákon, kardiológiai centrumokban, számos megyei kórház kardiológiai osztályán jöttek létre szívelégtelenség-ambulanciák, amiből egyrészt profitálnak a betegek, akik ezáltal magas szakmai színvonalú ellátáshoz jutnak, ugyanakkor az intézmények, amelyekben csökken a szívelégtelenség miatti a kórházi felvételek egyébként növekvő számából adódó nyomás.

Nem beszélve a finanszírozóról, hiszen az ambulanciák működtetésével szignifikánsan csökken a szívelégtelenség következtében a kórházi felvételekből származó költség, ami nem kevesebb, mint az egészségügyi költségvetés 1-2 százaléka, ami hazánkban több milliárd forintot jelent. A szívelégtelenség a legtöbb szívbetegséghez hasonlóan, jól gyógyítható betegség, van értelme ezzel foglalkozni, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy nem kevés minőségben eltöltött életévet nyerhetünk betegeink számára, ha a szívelégtelenségben szenvedő betegek gondozására is kellő figyelmet és időt fordítunk – hívja fel a figyelmet az MKT elnöke.