A megkérdezettek több mint ötöde „nem nagyon”, több mint kétharmada „egyáltalán nem” bízik a politikusokban. A közösségfejlesztő műhelyek 2005 óta évente vizsgálják a közbizalom alakulását. A politikusok negatív rekordot értek el: korábban is rossz volt a megítélésük, de ilyen rossz még soha.

Vészesen alacsony szinten van a társadalom intézményei iránti általános közbizalom Magyarországon – állapítják meg a felmérés készítői. (A most publikált kérdőíves vizsgálat adatait néhány hónapja, tavaly ősszel vették fel. A kérdésekre háromezren válaszoltak, de szociológiai értelemben a minta nem számít reprezentatívnak.)

A politikusokéhoz hasonlóan kedvezőtlen a parlament megítélése is. Az Országgyűlés iránti bizalom 2005-től kezdve, a szocialista kormányok idején folyamatosan csökkent, aztán 2010-ben – a Fidesz hatalomra kerülésekor – valamelyest emelkedett, majd újra csökkenő tendenciába fordult. A megkérdezettek csaknem 57 százaléka „egyáltalán nem” bízik a parlamentben. A maga nemében ez is negatív rekord.

Az igazságszolgáltatás, az önkormányzatok és a rendőrség esetében azok vannak relatív többségben (40-45 százalék között), akik „nem nagyon” bíznak az adott intézményben.

A civil szervezetek és az egyházak felé nyilvánul meg a legtöbb – igaz, így sem túl erős – bizalom. Ugyanakkor ebben a két kategóriában a legnagyobb a bizonytalanok, a válaszolni nem tudók aránya is. A civil szervezeteknél a válaszok mintegy 50, az egyházaknál 40 százaléka került a pozitív tartományba.

A felmérés készítői örvendetesnek tartják, hogy a civil szervezetek (és a nonprofit szektor) iránti bizalom emelkedett az előző évekhez képest, és vezeti a magyarországi bizalmi listát. Életkori bontásban a civil szervezetek megítélése legnagyobb mértékben a 19-25 év közötti fiatalok, valamint az 55 évnél idősebbek körében javult.

A vizsgálat eredményeinek összefoglalója érdekességként említi, hogy mindegyik dimenzióban a nyolc osztálynál kevesebb végzettségűek bizalma a legmagasabb. Különösen így van ez a rendőrség és az egyházak esetében. Magyarázat lehet – olvasható –, hogy a nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek főleg az idősek közül kerülnek ki, akik között több a vallásos, és akik talán hagyományosan jobban bíznak a rendőrségben is, hisz több emlékük lehet a szocializmus nagyobb közbiztonságáról.

A felmérés során azt is megkérdezték, ki mennyire érzi úgy, hogy befolyással lehet a lakóhelyét érintő döntésekre. Bár az előző évhez képest pozitív elmozdulás tapasztalható, az eredmény nem valami fényes: a válaszadók 21 százaléka úgy ítéli meg, egyáltalán nem képes befolyásolni a helyi közügyeket, további közel 40 százalék pedig úgy, hogy „nem nagyon”.

Az emberek aktivitása sem súrolja a fellegeket. Valamilyen tüntetésen vagy tiltakozó demonstráción csak a megkérdezettek nem egészen 13 százaléka vett részt, az aktívnak nevezhető polgárok nagyobb része inkább az interneten vitézkedik.