A Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.) közleménye szerint Magyarországon 1980 óta térünk át évről-évre a nyári időszámításra, azért, hogy energiát spóroljunk, de ugyanígy tesznek Európa-szerte, így az Unió többi tagállamában is. (Az információ annyiban pontosításra szorul, hogy az 1900-as években többször is be- majd kivezettük - legtöbbször szovjet mintára - az óraátállítást, az viszont kétségtelen, hogy az európai időszámítás-váltásra 1980-ban álltunk át.) Az átállást szabályozó legutóbbi,1996-os kormányrendelet szerint a nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

Az egész Európában egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. (azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség) között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél jobban egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak – a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni. A természetes fény nem csak energiát spórol, de kellemesebb, egészségesebb és biztonságosabb is. Maga az átállítás hajnalban történik, és az épen közlekedő vonat- illetve buszjáratok menetrendjét is érinti.

A Mavir adatai szerint napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5–3 százalékos (2000–4000 MWh) fogyasztáscsökkenés látható. Ez a napi mennyiség 1000 háztartásnak akár egész évre elegendő lenne. Az éves szinten becsült megtakarítás kb. 120 GWh (120 000 000 kWh), ami 30–40 ezer – mondhatjuk, hogy egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. Mivel ez a mennyiség az ország egy napi fogyasztása, mondhatjuk, hogy egy nappal kisebb az éves villanyszámlánk.

A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez kb. 6 milliárd forinttal csökkenti az ország ”áramszámláját”. A megtakarítás a rendszerirányító szerint nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát kell az erőművekben termelni.

Az Energia Klub nevű civil szervezet ugyanakkor - szintén a Mavir adataira hivatkozva - azt állítja, hogy az átállításra való áttérés előtti időszakról összehasonlító elemzést lassan már három évtizede nem készült, vagyis nincs mihez viszonyítani az állítólagos megtakarítást. A civilek szerint jelenleg a világítás a villamosenergia-felhasználás alig 5-10 százalékát adja, az időszámítás-váltás felvetése idején ez az arány sokkal magasabb volt. Az óraátállítás első alkalmazása (1916) óta eltelt csaknem 100 évben a villamosenergia-, és általában a teljes energiafelhasználásunk jellege jócskán átalakult.

A témára vonatkozó európai kutatások régiek, nem teljes körűek, nem hasonlíthatóak össze. Az viszont bizonyos, hogy az ember (különösen a gyerekek) bioritmusát megterheli az átállás, ilyenkor nehezebb a tanulás, a munka,több a baleset. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy az esetleges energiamegtakarítás kompenzálja a biológiai téren jelentkező hátrányokat - nem véletlen, hogy Európában több mozgalom is küzd az óraátállítás eltörléséért.