Navracsics reméli, hogy "feleslegesen" módosították a törvényt
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter boldog lenne, ha kiderülne, hogy fölösleges volt a büntethetőségi korhatár 12 évre való leszállítása és visszaállíthatnák a korhatárt 14 évre - a tárcavezető erről az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának keddi ülésén beszélt egy kérdésre válaszolva.
Navracsics Tibor bizottsági meghallgatásán az LMP-s Szabó Tímea vetette fel, hogy a statisztikák nem indokolták a büntethetőségi korhatár leszállítását az új büntető törvénykönyvben (btk.), amire a miniszter úgy reagált: ez tipikusan olyan lépés, aminek senki sem örül. Nem "jókedvünkben" döntöttünk ennek bevezetéséről - jegyezte meg.
Navracsics Tibor úgy vélte: valóban viszonylag kevés, évente 80-100 erőszakos bűncselekmény - ezen belül 60-80 rablás - vezethető vissza 14 év alatti elkövetőre, ami lehet, hogy összmennyiségét tekintve kevés, de mégis aggasztó.
Szabó Tímea újabb erre vonatkozó kérdésére Navracsics Tibor ismét azt hangsúlyozta, hogy ez nem ideológiai vagy politikai kérdés, és szerinte ennek sem a jobboldalon, sem a baloldalon nem örülnek, mint ahogy általában annak sem örül senki, ha gyerekek bűncselekményeket követnek el. Ugyanakkor hozzátette: úgy érezték, hogy ma olyan a helyzet Magyarországon, amikor egy keményebb Btk.-nak kell hatályba lépnie, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat. A miniszter ugyanakkor úgy vélte: a Btk.-nak flexibilisnek kell lenni, tehát ha javul a helyzet, ha indokolatlannak bizonyul ez az intézkedés, akkor lehet rajta változtatni.
Szintén Szabó Tímea felvetésére, miszerint a lelki bántalmazás tényállása végül egy KDNP-s és MSZP-s módosítóval kikerült új Btk.-ból, Navracsics Tibor azt mondta: a parlamentarizmus játékszabályai időnként felülírják a minisztérium elképzeléseit, de nem adják fel, a távoltartás jogi szabályzása kapcsán megpróbálnak mindent megtenni a mostani jogszabályi kereteken belül a hozzátartozók védelme érdekében. Hozzátette: ha szükséges, és a frakciók is hozzájárulnak ehhez, akkor nyitottak arra, hogy a Btk. módosításával ismét önálló tényállás legyen ez a bűncselekmény.
A miniszter beszámolójában beszélt az elmúlt két év intenzív jogalkotási munkájáról, amelyből kiemelte a civiltörvény, az egyházügyi, valamint a nemzetiségi törvény megalkotását. Emellett konkrét ügyekről is beszámolt, köztük az ír gázoló és Geréb Ágnes, foglalkozásától eltiltott szülész-nőgyógyász ügyéről is. Az ír gázoló ügyével kapcsolatban jelezte: ismét levéllel fordult az Európai Bizottság igazságügyi biztosához, aki korábban gyors szakértői és miniszteri egyeztetést ígért, de ez még nem kezdődött meg. A Geréb-ügyről azt mondta, jelenleg végrehajtási és eljárási kegyelmi kérvény van a minisztériumnál, ahol a kegyelmi kérvény aláírásra felterjesztésének előkészítése zajlik. Mint mondta, azt kérte munkatársaitól, hogy a lehető legaprólékosabban járják körül a kérdést, hogy alaposan előkészített anyagot terjesszenek majd a köztársasági elnök elé.
A miniszter beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette a bizottság.