A névváltozásból eredő költségek nem kampányszerűen jelentkeznek a költségvetési szerveknél: az adott szerv akkor hajtja végre az ebből fakadó feladatokat, (táblacsere, bélyegzőcsere, új nyomtatványok stb.), amikor az egyébként is - például elhasználódás, vagy a nyomtatványok elfogyása miatt - szükségessé válik - válaszolta a közigazgatási és igazságügyi miniszter egy független képviselő írásbeli kérdésére.

A miniszterelnök-helyettes parlamenti honlapon elérhető - a Demokratikus Koalícióban politizáló Kolber István, miniszterelnökhöz címzett kérdésére adott - válaszában hozzáfűzi, hogy ez felel meg a felelős gazdálkodás követelményeinek, így ez nem okoz többletköltséget. Ezek a kiadások a működési költségek töredékét jelentik és kigazdálkodhatók - írja.

Navracsics Tibor idézi az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek vonatkozó cikkét is, amely kimondja: "Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható".

Kolber István kérdése úgy kezdődött: "Hallgatom Bródy János dalát. Szépen hullámzanak a dallamok, a strófák, de leginkább a refrén szövege ragad meg: "Lesz még Magyar Köztársaság!".

"Kérdésének megírásához Ön Bródy János dalát hallgatta. A válaszhoz én Presser - Sztevanovity "Magyarország" című számát, de emlékezhettem Oláh Ibolya énekére is, ugyancsak "Magyarország" címmel" - reagált erre Navracsics Tibor, "az emlékezés kapcsán" Kolber István figyelmébe ajánlva egyúttal azt az alaptörvényi kitételt, amely szerint Magyarország államformája köztársaság és amely alapján szerinte a képviselőnek a köztársaságot féltő felvetése okkal minősíthető alaptalannak.