A kormány az év elején azt ígérte, hogy konszolidációs időszak jön a törvényhozásban is. Az első negyedévben kidolgozott, elfogadott jogszabályok száma azt jelzi, hogy valóban takaréklángon van a közigazgatás. A Policy Agenda heti elemzésében a Politikai Hatás Index (PHa-index) segítségével vizsgálta meg, hogy mire lehet számítani a következő negyedévben a törvényhozásban. A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikációs lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvényeknek és jogszabálytervezeteknek, amelyek a döntéshozók asztalára és ezzel szinte párhuzamosan a közvélemény elé kerülnek a következő negyedévben.

A második negyedévben a kormány első féléves törvényalkotási programja, munkaterve, valamint az Országgyűlés előtt lévő előterjesztések alapján az elemzésben 136 jogalkotási kezdeményezést vizsgáltak. Ennek alapján az előttünk álló három hónapban a következő öt ügy lesz a leginkább a közvélemény figyelmének fókuszában (zárójelben a PHa-index):

1. Az új büntető törvénykönyv (4) kidolgozása és társadalmi vitája már az első negyedévben megkezdődött. Ahogy várható volt, nemcsak a politikai pártok részéről fogalmazódtak meg kritikák, hanem a szakmai szervezetek egy része is változtatásokat javasolt a tervezetben. Azt eredeti szándékhoz képest, amely szerint februárban már az Országgyűlés előtt lett volna a törvényjavaslat, láthatólag késik az előkészítő munka. Ugyan az eddigi törvényhozási tempóhoz képest lassabb a kidolgozás menete, és feltehetőleg erősebb társadalmi konzultációt is akar a kormány, mint a szokásos volt, de mégis további nyílt konfliktusokra lehet számítani az új BTK kapcsán.

2-3. A választási eljárásról szóló törvény és az új munka törvénykönyvéhez kapcsolódó törvénymódosítások (3,75-3,75) más-más okok miatt kerültek a toplista elejére. A választási rendszerrel kapcsolatos viták várakozások szerint ismét felerősödnek az eljárási törvény vitája kapcsán. Az MT-hez kapcsolódó átmeneti törvények ugyanakkor hatásukat és „célcsoportjukat” tekintve oly mértékűek lesznek, hogy ezért váltják ki a közvélemény érdeklődését. Ugyanakkor ez utóbbi kapcsán az intézet nem számít olyan utcai demonstrációkra, mint amilyenek az új munka törvénykönyvét kísérték.

4. A járások kialakításáról szóló törvény (3,6) azért lesz alapvetően meghatározó a politikai napirend szempontjából, mert továbbviszi a mostani önkormányzati rendszer átalakítását. A Policy Agenda már az első negyedévre is a "top"-ügyek közé sorolta, mert a tervek szerint februárban fogadta volna el a kormány a törvényjavaslatot, de ezt elhalasztották, így a tervekhez képest biztosan később kerül sor a parlament általi elfogadására. Miután a javaslatnak még mindig zajlanak a politikai egyeztetései, ezért könnyen lehet, hogy a negyedév vége fele tudja csak a parlament megtárgyalni és elfogadni.

5. A termőföldről szóló törvény (3,4) normál politikai közhangulat esetén egy általános szabályozási kerettörvény lenne. Ugyanakkor a földügyeket körülvevő politikai indulatok miatt nehéz kiszámítani, hogy milyen irányba mehet el a vita ennek kapcsán. Az elmúlt hetekben nyilvánosságra került konfliktusok következtében akár a kormánypárti képviselőket is oly mértékben megoszthatja a kérdés, hogy az jelentősen megnehezíti a javaslat elfogadását.

A második negyedév jelentős egyéb jogalkotási munkát is hoz, olyanokat, amelyek már nem fértek be a TOP-5 listára. A tervek szerint a postai liberalizációról, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, az új PTK-ról és az Országgyűlésről is törvény születik, amely váratlan esetben akár komoly politikai konfliktussá is kinőheti magát. Továbbra is van egy komoly kérdőjel a tavaszi jogalkotási munkában, ez pedig az EU-IMF hiteltárgyalások. Amennyiben valóban van olyan gazdasági kényszerhelyzet vagy politikai szándék, hogy még az első félévben legyenek lezárva a tárgyalások, akkor ez bizonyosan több törvény módosítását is magával hozza.

A korábbi időszakból lévő elmaradások és a negyedéves munkatervi feladatok alapján a nemzeti fejlesztési miniszternek (32) és a nemzetgazdasági miniszternek (28) lesz a legtöbb feladata az elkövetkező három hónapban.

Ugyanakkor a társadalmi-gazdasági és kommunikációs jelentőségük alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszternek kell a legforróbb ügyekre felkészülnie (PHa-index átlagérték 2,28). Ugyanis a KIM előtt áll az új BTK és PTK, a választási eljárásról szóló törvény, a járások elfogadtatásának ügye, a népszavazási törvény és a bírósági reform, valamint az adatvédelmi hatóság kapcsán indított EU-s eljárások lezárásának a problémája.

Ugyancsak politikailag nehéz időszakra kell felkészülnie a nemzeti erőforrás miniszternek (PHa-index átlagérték 2,15), aki a Nemzeti Alaptanterv mellett az új köznevelési törvény és az új felsőoktatási törvény végrehajtásával kapcsolatos rendeletek kapcsán kerülhet támadások kereszttüzébe. De ugyanígy erősen konfliktusos lesz az egészségügyi béremelés levezénylése, illetve a gyógyszerkiadások csökkentésének az ügye.